19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Bizalmi vagyonkezelés
Kérdés: Egy cég vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe rendelt vagyonelemet. Ezt a vagyonelemet, tehát csak a tőkét, egy magánszemély kedvezményezett kapja meg. Milyen adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?
2. cikk / 19 Térítésmentes vagyonátadás
Kérdés: Az önkormányzat két intézménye egymás közötti térítésmentes vagyonátadását hogyan könyveljük? Eredményráfordítással szemben, vagy a nemzeti vagyon változásaival (412) szemben? Kérjük, írják le a lépéseket mind az átadó, mind az átvevő költségvetési szervnél!
3. cikk / 19 Bérbeadással kapcsolatos költségek továbbszámlázása
Kérdés: Helyi önkormányzatunk közüzemi díjat, telefondíjat, internetdíjat számláz tovább, az önkormányzat alanya az áfának. A közüzemi díjak továbbszámlázása az alábbi esetekben fordulnak elő:
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?
4. cikk / 19 Víziközművagyon térítésmentes átadása
Kérdés: A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?
5. cikk / 19 Visszterhes vagyonszerzés illetéke
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete a 2022. szeptember hónapban tartott ülésén határozattal döntött az önkormányzati intézményeket érintő átszervezésről, amelynek következtében elindult az intézményi integráció. Az így létrejött nonprofit kft. látja el 2023. január 1. napjától a korábbi nonprofit kft. feladatait, a város turisztikai feladatait, valamint a könyvtár és a múzeum intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat. A múzeum és a könyvtár 2022. december 31. napjával kikerült az önkormányzat fenntartásából, így az intézményeknél lévő eszközöket jogutód intézményként az önkormányzat vette át. Azonban vannak eszközök, amelyek kizárólag a múzeumban és az egyéb közfeladat-ellátáshoz nélkülözhetetlenek, ezért szükséges ezen eszközöket ingyenesen a kft. tulajdonába adni. Ezen eszközök átadása az önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelete 13. §-a alapján lehetséges. A vagyonátadás ingyenes tulajdonba adással történne, vagyis térítésmentes eszközátadással. Véleményünk szerint ajándékozási illetéket nem kell fizetni ezen térítésmentes eszközátadás esetén, tekintettel arra, hogy a nonprofit kft.-t és az önkormányzatot is személyes illetékmentesség illeti meg az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján, tárgyi illetékmentesség az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján. (A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak gazdálkodó szervezet általi megszerzése térítésmentes eszközátruházással). Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben nem kell ajándékozási illetéket fizetni?
6. cikk / 19 Körforgalmi csomópont térítés nélküli átvétele
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonába került egy körforgalmi csomópont vagyonátadási megállapodás keretében, a Kkt. 29. §-ának (4a) és (4b) bekezdései szerinti átadással. Hogyan kell könyvelni? Elég, ha az átvett eszköz bruttó értékét a 4125 (Államháztartáson belüli ingyenes vagyonátadás miatti tőkeváltozás) számlával szemben állományba vesszük? Elszámolt értékcsökkenés nincs.
7. cikk / 19 Köznevelési intézmények működtetése
Kérdés: Kérdés: Intézményünktől a fenntartó döntése szerint a köznevelési intézmények működtetése 2016. január 1-jétől új intézményhez került. Ez az új intézmény megkapta a vagyont és a befektetett eszközök tartós használati jogáért kapott bevételelhatárolást. Az a kérdésünk, hogy a befektetett eszközök, illetve az elhatárolás kivezetését hogyan könyveljük az átadónál, illetve az átvevőnél?
8. cikk / 19 Eszközátadás áfája
Kérdés: Költségvetési szervek átszervezés következtében átadnak egymásnak eszközöket. Kell-e ez után áfát fizetni, ha igen, akkor milyen esetekben?
9. cikk / 19 Kiépített vízvezeték átadása az önkormányzatnak
Kérdés: Két kérdést szeretnék feltenni egy lezárult felszámolási eljárással kapcsolatban.
1. Egy helyi gazdálkodó szervezet ellen megindított felszámolási eljárás befejeződött, a törvényszék az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban meghozta a végzést. Az önkormányzat bejelentette a hitelezői igényét a helyiadó-tartozás miatt, azonban a hitelezői igények nem nyertek kielégítést, mivel a bírósági végzés alapján az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt további felosztható vagyona nincs. Ezen végzés alapján törölhető-e a fennálló adótartozás?
2. Ugyanezen végzés azt is kimondja, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, a gazdálkodó szervezet által kiépített vízvezetékrendszert, amely a vállalkozó székhelyétől több kilométerre lévő telephelyhez vezet, az önkormányzat részére átadja, tekintettel arra, hogy más hitelező részére nem átadható vagyontárgy. A felszámoló közölte a törvényszékkel, hogy a vagyon 5 000 000 Ft-ot ér, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak a vagyont majd értékkel kell szerepeltetni. Az önkormányzat részéről elfogadható-e a felszámoló által meghatározott érték? A vagyonátadás esetében ki lesz az átadó? Milyen dokumentumot kell készíteni az átadás-átvételre? Van-e számlakiállítási kötelezettség, ha van, akkor kinek? Van-e az átadás-átvételnek áfavonzata? A vagyonátvételt hogyan kell könyvelni?
1. Egy helyi gazdálkodó szervezet ellen megindított felszámolási eljárás befejeződött, a törvényszék az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban meghozta a végzést. Az önkormányzat bejelentette a hitelezői igényét a helyiadó-tartozás miatt, azonban a hitelezői igények nem nyertek kielégítést, mivel a bírósági végzés alapján az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt további felosztható vagyona nincs. Ezen végzés alapján törölhető-e a fennálló adótartozás?
2. Ugyanezen végzés azt is kimondja, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, a gazdálkodó szervezet által kiépített vízvezetékrendszert, amely a vállalkozó székhelyétől több kilométerre lévő telephelyhez vezet, az önkormányzat részére átadja, tekintettel arra, hogy más hitelező részére nem átadható vagyontárgy. A felszámoló közölte a törvényszékkel, hogy a vagyon 5 000 000 Ft-ot ér, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak a vagyont majd értékkel kell szerepeltetni. Az önkormányzat részéről elfogadható-e a felszámoló által meghatározott érték? A vagyonátadás esetében ki lesz az átadó? Milyen dokumentumot kell készíteni az átadás-átvételre? Van-e számlakiállítási kötelezettség, ha van, akkor kinek? Van-e az átadás-átvételnek áfavonzata? A vagyonátvételt hogyan kell könyvelni?
10. cikk / 19 Vagyonkezelés
Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati vagyonkezelés számviteli elszámolása, illetve a vagyonkezelési szerződés megszűnését követően az eszközök visszavételének számviteli elszámolása a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint?
