Munkavégzés alól mentesített megváltozott munkaképességű személy figyelembevétele a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség számítása során

Kérdés: Munkavégzés alól felmentett megváltozott munkaképességű személy után kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Önkormányzat vagyunk, köztisztviselőnk 2011 októberében kapta meg a köztisztviselői törvény szerint a 25 éves jubileumi jutalmát, beleszámítva az 1992. év előtti munkaviszonyokat is. Dolgozónk 1991. január 1-jétől az önkormányzat dolgozója, tehát kerek 25 éves a munkaviszonya a közszférában, előtte 2,5 évig óvodában dolgozott óvodatitkárként. Jár-e neki 2016-ban jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...töltött idővel rendelkezett. A 25 éves jubileumi jutalmat megkapta, arra újfent nem jogosult akkor sem, ha a jogszabályi rendelkezések megváltozása következtében "újra elérte" ezt az időt. Legközelebb a 30 éves jubileumi jutalomra lehet majd jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Szociális ellátások és a fővárosi közösségi közlekedési feladatok finanszírozása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a helyi önkormányzatoknak a Htv. 36/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli. 2016-tól tehát annyiban változott a rendelkezés, hogy a helyi iparűzési adóból származó bevétel a fővárosi önkormányzat esetén külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Bekerülési érték

Kérdés: A bekerülési értéknek részét képezi-e a szállítási költség, ha
– az eszköz azonnal üzembe helyezésre kerül,
– nem kerül azonnal üzembe helyezésre,
– a szállítási költség az eszköz számláján szerepel,
– külön számlán szerepel,
– a szállító nem azonos az eszközt leszámlázó szállítóval?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével, felújításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Utólag finanszírozott nemzetközi támogatások elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény TÁMOP támogatási szerződést kötött 2013-ban, a támogatás utófinanszírozásos volt, 2015-ben elszámoláskor folyósították. A bér, járulék és egyéb dologi kiadások viszont nagyobbrészt 2014-ben, illetve 2013-ban merültek fel, a kiadások nem kerültek 2013-ban átfutó kiadásként elszámolásra, 2014-ben is dologi, illetve személyi jellegű kiadásként került elszámolásra. A támogatást 2015-ben számolták el működési bevételként. Helyes-e a fenti elszámolás? 2013-ban szerintem átfutó kiadásként kellett volna elszámolni a kiadásokat, 2014-évben adott előlegként. Az összemérés elve jelenleg nem érvényesül, hiszen a támogatással érintett költségek nem abban az évben kerültek elszámolásra, mint a támogatási bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 1. melléklet 176. sora alapján az egyéb adott elő­legek között kellett a 2014-ben megnyitni. Az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Saját termelésű készletek állományváltozása

Kérdés: Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében előállított termékek esetében dönthet-e úgy, hogy év közben nem könyveli 2-es számlaosztályba a készletre vételt, hanem csak az 5-ösre könyvel, mivel a megtermelt dolgokat rögtön értékesíti, és így az év végi leltározás során esetlegesen megmaradt termékeket veszi csak készletre? Vagy minden esetben készletre kell venni, és rögtön az értékesítését is könyvelni? További kérdésem az lenne, hogy az előállított termény (pl. sárgarépa) önköltségét mikor, milyen időközönként kell megállapítani? Évente egyszer, utókalkuláció alapján? Ebben az esetben év közben a folyamatos értékesítés milyen áron lehetséges? Vagy az önköltséget havonta kellene megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a saját termelésű készletek minden változását a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben kell könyvelni.Állományváltozások:– növekedés: saját előállítás, többlet, hulladék, zárás visszavezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Napelemes rendszer kiépítése

Kérdés: Az önkormányzat több ingatlanán, épületén napelemes rendszert épített ki EU-s forrás igénybevételével. A támogatási szerződés csak beruházást említ. Figyelemmel az Szt. fogalommeghatározására, valamint az Áhsz.-re, mi a véleményük, esetünkben beruházásról vagy felújításról (korszerűsítés) van szó?
Részlet a válaszából: […] ...minősül– az új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése,– a meglévő tárgyi eszköz bővítése, átalakítása, és az annak rendeltetésváltozását eredményező tevékenység.Beruházásként kerül elszámolásra az a tevékenység, amelynek eredményeként rendeltetésváltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

2013. szeptember 1-je előtt kinevezett pedagógus besorolása, gyakornoki ideje

Kérdés: 2013. augusztus 15-től határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pályakezdő pedagógus hogyan sorolható Pedagógus I. kategóriába? 2015. augusztus 1-jétől határozatlan idejűvé változott a kinevezése, ugyanazon intézményben. Határozott idejű foglalkoztatása során megszerezte a kétéves szakmai gyakorlatot. Minősítés nélkül, a gyakornok kérésére sorolható-e 2015. szeptember 1-jétől Pedagógus I.-be?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépé­sekor hatályos előírásai alapján a 2013. szeptember 1-je előtt kinevezett pedagógusoknak, akik Gyakornok fokozatba kerültek besorolásra, ki kellett tölteniük a 3 év gyakornoki időt, mert rájuk még a korábbi Kjt-Vhr....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértéke

Kérdés: Az Info tv. változott 2015. október 1-jétől, és a közérdekű adatokkal kapcsolatos költségtérítésről a következőt írja: "29. § (5) A költségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe:
d) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége,
e) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége, valamint
f) ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott költségelemek megállapítható mértékét jogszabály határozza meg."
A jogalkotó itt melyik (milyen számú) jogszabályra gondol? Létezik-e egyáltalán olyan jogszabály, ami meghatározná, hogy pl. mennyi lehet egy CD vagy egy oldal papírköltsége? A hivatkozott Info tv.-be már július folyamán bekerültek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó új szabályok, és a törvény 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjába az ezzel kapcsolatos költségek meghatározása érdekében történő jogszabály alkotására való felhatalmazás is. A szabályok 2015. október 1-jével ismét módosultak. A kormány a számára szóló felhatalmazás alapján rendeletben kell, hogy meghatározza a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért fizetendő költségtérítés megállapítható mértékét és a törvény 29. §-ának (4) bekezdése szerinti összeghatárt.
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről a válasz megírásának napjáig még nem került elfogadásra és kihirdetésre, ugyanakkor a tervezete már elérhető a kormány honlapján. A tervezet meghatározza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Előirányzat-felhasználási terv és a likviditási terv

Kérdés: Az előirányzat-felhasználási terv (Áht. 24. §) és a likviditási terv (Áht. 78. §) alatt ugyanazt a dokumentumot kell érteni, vagy ez két külön dokumentum? Van olyan önkormányzat, ahol két külön melléklet a költségvetési rendeletben, de találkoztam olyan megoldással is, hogy "előirányzat-felhasználási és likviditási terv" címen egy darab táblázat. Ha két külön dokumentum, akkor a likviditási tervnek kell egyáltalán a költségvetési rendelet mellékletében szerepelnie? Havonta felülvizsgálandó, így elméletileg havonta változhat a tartalma.
Részlet a válaszából: […] ...terv a ténylegesen várható bevételek és ráfordítások havi előrejelzését jelenti.A likviditási terv a pénzeszközállomány évközi változását írja le oly módon, hogy az biztosítsa az előirányzat-felhasználási terv végrehajtását és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
1
41
42
43
115