Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati adóhatóság végrehajtási tevékenysége során a következő jogszabályokat alkalmazza:– az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.),– az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Végrehajtási eljárások szünetelése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Kell-e továbbra is vonnia a munkáltatónak a letiltásokat, avagy azokra is vonatkozik a felfüggesztés a járványügyi helyzet miatt?
Részlet a válaszából: […] Az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet csak az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról rendelkezik. E rendelkezések tehát nem vonatkoznak minden munkáltatói letiltásra.A kormányrendelet hatálybalépésének napjától, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Szemétszállítási díj behajtása

Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Részlet a válaszából: […] A Hulladék-tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] Az adótartozások behajtása kapcsán figyelemmel kell lenni az Art., a Vht., valamint – ahogyan arra a Kúria rámutatott Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében – az Szt., illetve tekintettel arra, hogy költségvetési szervekről beszélünk, az Áhsz. előírásaira.Az Art. 150....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Közigazgatási bírság behajtása – a végrehajtásban történő közreműködési kötelezettséget megsértő munkáltató felelőssége

Kérdés: Rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság hogyan hajtható be egy kft.-től? Mi a teendő, ha egy magánszeméllyel szemben végzéssel elrendelt letiltásnak egy kft. mint munkáltató nem tesz eleget? Hogyan érvényesíthető a kft.-vel szemben a készfizető kezesi felelősség, ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtott személynek évek óta fennáll a munkaviszonya a kft.-nél? A kft. ellen milyen eljárás kezdeményezhető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A közigazgatási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az adók módjára behajtandó köztartozásokat – főszabályként -, ha magánszemély a fizetési kötelezett, az illetékes önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó jegyző hajtja be. A behajtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Illetményelőleg-tartozás

Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelés fogalmát az Áhsz. 1. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerintBehajthatatlan követelésa) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Késedelmes számlázás, elévülés

Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 324-327. §-ai rendelkeznek a polgári jogi követelésekelévüléséről. A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály máskéntnem rendelkezik. Az elévülési határidők meghosszabbítására irányulómegállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Jubileumi jutalomra való jogosultság elévülése

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléga 2004. június 21-én vált jogosulttá a 30 éves jubileumi jutalomra, amelynek kifizetésére azonban nem került sor. A dolgozó ez ellen nem élt kifogással, egészen 2007 szeptemberéig. Ekkor kérte, hogy a korábban esedékessé vált jubileumi jutalmat fizessük ki részére, és arra hivatkozott, hogy a Munka Törvénykönyve alapján, a hároméves elévülési idő leteltét követően további 6 hónapig még érvényesítheti igényét. Ki kell-e részére fizetni a 2004 júniusában ki nem fizetett jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 11. §-a rendelkezik a munkaviszonyból származó igényelévülésére, mely szabályt a közalkalmazottak tekintetében is alkalmazni kell.A hivatkozott paragrafus szerint a munkaviszonnyal kapcsolatos igény három évalatt évül el. (A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Jogtalan inkasszó

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat – amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot – kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Az Art. rendelkezései szerint az adóhatóság akkor végezhetvégrehajtási cselekményeket – így inkasszót is akkor nyújthat be -, ha azadózónak adótartozása van. Az adótartozásról akkor beszélhetünk, ha az adómegfizetésére előírt határidőig – esedékességi időpont –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Adótartozás törlése

Kérdés: Egy 1999-ben esedékessé vált adótartozás 2004. december 31-én vagy 2005. január 1-jén törölhető-e jogszerűen, ha az adott ügyben végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 164. § (6) bekezdésében foglaltak alapján,amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt nem foganatosított, azadótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog azesedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
1
2