191 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.A Mötv. lehetővé teszi a testvérvárosi kapcsolatok ápolását, mely az önkormányzati feladatok között szerepelhet, így az ehhez kapcsolódó utazás költségei hivatali, üzleti útnak minősülhetnek, ha az utazás hivatalosan elrendelt és dokumentált.Testvérvárosi kapcsolatok keretében a polgármester, alpolgármesterek, intézményvezetők is lehetnek a hivatalos delegáció tagjai.A nem saját munkavállalók részére a külföldi kiküldetés utazási és szállásköltségei akkor számolhatók el adómentesen, ha a kiküldő szervezet tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás valósul meg. Ahhoz, hogy igazolható legyen, hogy a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik a külföldi kiküldetés, célszerű a nem saját munkavállalókkal megbízási szerződést kötni, amelyben meghatározzák az elvégzendő feladatot és az ehhez kapcsolódó díjazást, illetve azt, hogy az utazási költséget a kiküldő szervezet viseli. Az utazás költségei akkor is elszámolhatók hivatali utazás esetén, ha a megbízásért díjazást vagy napidíjat nem kap a kiküldött, csak az utazási költségek megtérítésére kerül sor.Kiküldetés címén elszámolható az utazás, szállás költsége, ha:– Az utazó személyek a kiküldő szervezet képviseletében, annak érdekkörében járnak el (képviselők, tisztségviselők, közalkalmazottak).– Az utazás célja az önkormányzat működésével,[…]

Részlet a válaszából: […] hitel- vagy kölcsönszerződés: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom;– lakhatási cél: a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér;– pénzügyi intézmény: magyarországi székhelyű pénzügyi intézmény, ideértve másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarországon létesített fióktelepét is [Korm. rendelet 1. § 2., 4–5. pont].A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.Az előzőekben említett szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot a munkavállaló az értesülésétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató rendelkezésére bocsátja [Korm. rendelet 3. §].A Korm. rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni [Korm. rendelet 4. §].A magánszemély a 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel, és személyi jövedelemadóként fizeti meg [Szja-tv. 70. § (8c) bekezdés].A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról [Szja-tv. 70. § (8d) bekezdés].A fentiek alapján tehát, ha a magánszemély és a férje a tulajdonosai annak az ingatlannak, amelynél a lakhatási cél megvalósul, a hiteltörlesztés adósa a magánszemély, az adóstárs pedig a férje édesanyja, akkor, kizáró rendelkezés hiányában, lehetséges lakhatási támogatást biztosítani abban az esetben is, ha a hitelszerződés alapján a lakáscélú hitelt nem kizárólag a munkavállaló (magánszemély) igényelte, így a törlesztőrészlet megfizetésére sem csak a munkavállaló (magánszemély) kötelezett.Az Are-tv. 5. §-ának 5. pontja alapján adóstárs az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal – ideértve a készfizető kezest is – egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él, vagy az adóssal vagyonközösségben van.A Ptk. szempontjából az adóstárs nem ismert intézmény, a hitel- és kölcsönszerződések (Ptk. 6:382. §-től) esetén a Ptk. kizárólag az adós és a hitelező személyét különbözteti meg. Ebből következik, hogy a Ptk. szempontjából adósnak minősül az adóstárs is.Az adóstárs abban az esetben lehet jogosult lakhatási támogatásra, amennyiben – mint minden más lakhatási támogatásra jogosult esetén – a lakhatási cél esetében is megvalósul.[…]

Részlet a válaszából: […] augusztus 31. közötti időszak tekintetében a nyugdíjhatóság igazolásán „biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás” szerepel. Az ekkor hatályban volt Tb-tv. 10. §-ának (1) bekezdése a következőket tartalmazta: „E törvény alapján biztosítottak: a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai, a szakmunkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzők”. A 17/1975. MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint továbbá „a társadalombiztosítás kiterjeda) az alkalmi fizikai munkát végző személyre,b) az ösztöndíjas aspiránsra és az ösztöndíjas doktorjelöltre,c) a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjára,d) a mezőgazdasági szövetkezet tagjának közös munkában részt vevő családtagjára,e) a kisipari, magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagra,f) a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben rendszeresen munkát végző segítő családtagjára,g) a szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjének, továbbá a szerződéses rendszerben üzemeltetett ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző részleg vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozójára,h) a javító-nevelő, valamint a szigorított javító-nevelő munkát végző személyre.”Tehát a nyugdíjhatóság igazolása arra utal, hogy az érintett ezen időszak alatt nem állt egyik felsorolt, biztosítással járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem. Így – kivéve, ha felszólításra az érintett nem tudja az ellenkezőjét okirattal vagy a munkakönyvével igazolni – ez az időszak nem tekinthető köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időnek.Ugyanakkor felhívjuk arra a figyelmet, hogy a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalmat[…]

Részlet a válaszából: […] szolgáltatásnyújtó adóalany. Azoknál az adóknál, illetve kötelező jellegű befizetéseknél, amelyeknél a befizető és a kötelezett személye különválik, de az egyéb adó, kötelező jellegű befizetés összege a teljesítésre kötelezett áfaalanynál mégis megjelenik – mert jogszabályi előírás értelmében ezen adó, kötelező jellegű befizetés beszedésére kötelezett, vagy azt szerződés alapján vállalta –, akkor az ilyen adó, illetve kötelező jellegű befizetés nem képez áfaalapot.Példákkal megvilágítva, a cégautóadó-kötelezettség a gépjármű tulajdonosát terheli. Ha a bérbe adott gépjármű tulajdonosa a bérlőre terheli a cégautóadót, akkor a cégautóadó összegét abban az esetben is a bérleti díj adóalapjába kell számítani, ha külön soron nem is tünteti föl a számlán.Ugyanígy adóalapot képez a pénzügyi lízing esetén a lízingbe adó által továbbterhelt vagyonszerzési illeték. Pénzügyi lízing esetén ugyanis a vagyonszerzés – és így az illetékkötelezettség – nem a lízingbe vevőnél, hanem a lízingbe adónál keletkezik, így amikor a lízingbe adó a vagyonszerzési illetéket továbbszámlázza a lízingbe vevőre, akkor az alapügylet adóalapjába (azaz a lízingtárgyért járó ellenértékbe) bele kell építeni az illeték összegét (mégpedig a lízing tőkerészébe, nem pedig a kamatrészbe).Nem adóalap – hanem áfa nélkül továbbterhelendő, elszámolási kötelezettséggel beszedett pénzösszeg – a lízingbe adó által a lízingbe vevőtől beszedett regisztrációs adó, feltéve, hogy a gépjármű első forgalomba helyezése a lízingbe vevő nevére történik meg. A regisztrációs adó ugyanis azt a személyt terheli, akinek a nevére az első belföldi forgalomba helyezés megtörtént.Elszámolási kötelezettségként nyilvántartottként nem tartozik bele az ügyvéd által nyújtott szolgáltatás adóalapjába az olyan összeg, amelyet az ügyvéd azért vesz át a megbízójától, hogy azt valamely hatóság felé, a megbízója nevében befizesse, pl. bírósági, cégbírósági eljárási illeték, földhivatali bejegyzési illeték, amely az ügyfelet terheli, de az ügyvéd fizeti be az ügyfele nevében.E jogszabályi rendelkezés alapján nem tartozik az adó alapjába például az idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó által – törvényi felhatalmazás alapján – a szolgáltatást igénybe vevőtől beszedett helyi adó, amellyel a szolgáltatás nyújtójának az önkormányzat felé kell elszámolnia. Az idegenforgalmi adó a szállásszolgáltatást igénybe vevő személyt terheli, de a szállásadó kötelezettsége, hogy beszedje és azt bevallja, befizesse az önkormányzat felé.Összefoglalva, az elszámolási kötelezettséggel beszedett pénzösszeget az adóalanynak[…]

Részlet a válaszából: […] az Mt. szerint foglalkoztatják a korábbi munkakörével azonos feladatra annak érdekében, hogy párhuzamosan a nyugdíját és az illetményét is megkaphassa, a nyugdíjszabály megkerülésének minősülne.Ezen túlmenően, a Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a Kttv. hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A 6. § 13. pontja értelmében az minősül köztisztviselőnek, aki a polgármesteri hivatal feladat- és hatáskörében eljáró vezető vagy ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza. Az 1. § (7) bekezdése továbbá kimondja, hogy „a 258. § hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára”, azaz munkavállaló csak olyan személy lehet, aki nem lát el köztisztviselői feladatokat. A 4. § c) pontja szerint pedig a Kttv. hatálya nem terjed ki a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban foglalkoztatottra, illetve alkalmi munkára[…]

Részlet a válaszából: […] 2022/4. Adózási kérdés szerint a szemészeti szakvizsgálat meghatározása az éles látást biztosító szemüveg adómentes juttatásához kapcsán azt írja, hogy az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8 pontja alapján adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz. A rendelkezés az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a alapján a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg esetében is biztosítja az adómentességet. Az EüM rendelet 5. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz[…]

Részlet a válaszából: […] kapcsolatos elszámolások fejezet Növekedések rész A) Anyagok, áruk vásárlása elszámolás pontja szerint kell könyvelni. Bizományosi értékesítés esetén készletre vétel nem történik, hanem azonnal a 813. Eladott áruk beszerzési értéke számlára kell könyvelni.Az értékesítést pedig a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet Csökkenések B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása pont szerint kell elszámolni.Az óvadéki számlára utalt többletösszegeket, ha óvadéknak kell kezelni, akkor addig nem szükséges róla számla, ameddig azt nem használják fel. Ha előlegnek kell tekinteni, akkor arról előlegszámlát kell kiállítani, és a könyvelése is előlegként történik.A beszedési megbízással kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Áht. 38. §-ának (1) bekezdése alapján a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra, a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel, a teljesítés igazolását és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. Az Ávr. 59. §-ának (5) bekezdése tartalmazza azokat a kiadásokat és bevételeket, amelyeket nem kell utalványozni. A jogszabályok alapján tehát addig nem kerülhet sor a beszerzésről szóló számla pénzügyi teljesítésére, ameddig a teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás nem történik meg.Sorsjegy-értékesítéshez nem kötelező POS-terminált üzemeltetni, de minden online pénztárgépet használó kereskedőnek biztosítania kell valamilyen[…]

Részlet a válaszából: […] – jellegéből adódóan – a fizetéssel egyidejűleg kerül sor a számla kiállítására és a szolgáltatás teljesítésére, ezért a számlán a teljesítés tényének igazolása, az érvényesítés, valamint az utalványozás elvégzése a fizetést megelőzően nem lehetséges.A bankkártyával történő fizetés esetén a pénzforgalom megtörténte készpénzes vásárlásként kezelendő, melyre vonatkozóan az utalványozás és érvényesítés rendjét az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint az 53. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési szervnek belső szabályzatban szükséges rögzítenie. A bankkártya használatára vonatkozó elszámolási, felelősségi szabályokról az Áhsz. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzkezelési szabályzatban is rendelkezni kell.A bankszámla megterhelését[…]

Részlet a válaszából: […] számlájára kell befizetni. E bevételeket a közterület-felügyelet havonta köteles az azt létrehozó települési önkormányzat számlájára átutalni.A polgármesteri hivatal, mint az önkormányzati igazgatás szerve, gyakran végzi az adminisztrációt és a pénzügyi elszámolást, de a bevétel jogilag az önkormányzaté, nem a hivatal saját költségvetését gyarapítja.A bírságbevétel az önkormányzat költségvetésének részét képezi, azt a helyi képviselő-testület rendelkezése szerint lehet felhasználni.100%-ban önkormányzati bírságbevételek– Önkormányzati adóhatóság által megállapított bírság, pótlék, végrehajtási költség: Ezek teljes összege az adott települési önkormányzat költségvetését illeti, például gépjárműadóhoz vagy helyi adókhoz kapcsolódóan.– A települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság: Ezek teljes mértékben az illetékes önkormányzatot illetik, kivéve, ha országos hatáskörű szervek vagy veszélyhelyzettel kapcsolatos ügyben történt a kiszabás.– Közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság: A közterületi szabályszegésekért (pl. engedély nélküli közterület-használat, szabálytalan parkolás, köztisztasági szabálysértések) a közterület-felügyelő által kiszabott bírság 100%-ban önkormányzati bevétel.– Jegyző által a helyszínen[…]

Részlet a válaszából: […] §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján „a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.” Ez alapján tehát hivatali, üzleti utazás esetén (kiküldetési rendelvényhez kapcsolódóan), utazás, szállás igénybevételéhez kapcsolódóan, ezen szolgáltatások díjának a magánszemély részére való megtérítését költségtérítésként lehet kezelni, amelyet az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja (és a 3. számú melléklet I. fejezete) alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként, ez tehát a magánszemély oldalán nem jelent adóköteles bevételt.Emellett külföldi kiküldetés esetén az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. fejezete alapján a magánszemély jövedelmének meghatározásakor igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (15 eurónak megfelelő forintösszeg). Tehát, amennyiben külföldi kiküldetése során a magánszemély olyan beszerzésről hoz bizonylatot, amely beszerzés ellenértékének megtérítése esetén egyébként a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezne, úgy figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott beszerzés ellenértékének 30%-a (de maximum 15 eurónak megfelelő forintösszeg) igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a magánszemély jövedelmének kiszámításakor, összességében tehát ebben az összegben nem keletkezik a magánszemélynek adóköteles jövedelme.A gyakorlatban azonban ez utóbbi szabályt nem a költségek elszámolására, hanem a napidíjra alkalmazzuk.Figyelembe kell még venni a költségelszámolás tekintetében az Mt. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontját, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni.A külföldön kiállított bizonylatok elszámolhatósága (a külföldi hivatali, üzleti út során felmerülő költségek megtérítése) során mindenképpen vizsgálni szükséges, hogy valóban az intézmény érdekében felmerült, szükséges kiadásról van-e szó. Vizsgálandó, hogy van-e lehetőség számla kérésére (egyes esetekben pl. helyi tömegközlekedés-menetjegy). Valóban reálisan előfordul, hogy nincs lehetőség számla vagy nyugta kérésére. Ilyen esetben a kiküldetési rendelvény, az utazási cél és a jegy, vagy egyéb bizonylat együttesen igazolják a hivatali célú felhasználást. A banki kifizetés, bankkivonat, kártyaslip azonban önmagában nem elegendő bizonylat sem a számviteli elszámoláshoz, sem a költségelszámoláshoz.Szállás esetében azonban minden szállásfoglalási oldalnak biztosítani kell, hogy a számlázási cím és név megadásra kerüljön. Általában az utas nevét is szerepeltetik a számlán, de ha megadják a rendeléskor számlázási névként és címként az intézmény adatait, akkor köteles a szállásadó az intézmény nevére és címére szóló számlát kiállítani. Európai országos viszonylatban és a legtöbb harmadik országos viszonylatban is ez teljesíthető követelmény.[…]