118 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] állókat megillető szolgálati elismeréstől eltérő jogintézmény. A két hasonló rendeltetésű juttatás között olyan értelemben nincs kapcsolat, hogy az egyik a másikat mintegy kiváltaná. A jubileumi jutalomra való jogosultságot kizárólag a rá vonatkozó Kttv.-beli szabályok alapján kell megítélni. A Kttv. (köztisztviselőkre is irányadó) 150. §-ának (1) bekezdése értelmében „a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes”. Ha tehát a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot az érintett a közszolgálati jogviszonya keletkezésének időpontja előtt szerezte meg – mint jelen esetben is, amikor már a jogviszony létesítésekor 26 év 6 nap jogosító idővel rendelkezett –, akkor a munkáltatót nem terheli a 25 éves jubileumi jutalom pótlólagos kifizetésének kötelezettsége, hiszen az említett jogviszonyban töltött idő betöltésének napján –[…]

Részlet a válaszából: […] lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.A kérdés szerint hivatali, üzleti utazásról van szó.Az Szja-tv. 3. §-ának 16. pontja szerint költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Az előzőek alapján az utazás, szállás költségének megtérítése nem keletkeztet sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettséget.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7. c) pontja: a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások[…]

Részlet a válaszából: […] többiek közül kiemelkedő, magas színvonalú munkavégzéssel jellemezhető kollégák honorálása. Ennek fényében az a megoldás, hogy az adott képviselő-testületi hivatalnál mindenki személyi illetményben részesül, felveti a kérdést, hogy minden kolléga valóban „kivételes” teljesítményt nyújt-e, illetve kihez képest kivételes a teljesítménye, ha mindenkié az; illetőleg, hogy mennyire megalapozottak a minősítések, teljesítményértékelések. Éppen ebből, a személyi illetmény rendeltetésével összhangban nem álló gyakorlatból ered a mostani probléma, hogy az újonnan alkalmazni kívánt jegyző esetében a felvételkor nincs lehetőség személyi illetmény megállapítására, és ez bérfeszültséget eredményez a hivatalon belül. Kivételt, minősítésen, teljesítményértékelésen nem alapuló személyiilletmény-megállapítást a Kttv. ugyanis nem tesz lehetővé, illetve ilyen szabály a végrehajtási rendeletekben sincs.A 10/2013. Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az évi kétszeri (január 1. – január 31., valamint június 15. – július 15. közötti) teljesítményértékelési időszaktól eltérően, „a munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet.[…]

Részlet a válaszából: […] pontja alkalmazandó, mely rögzíti: „kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának (itt: felmentésének) indokául”. Ez esetben tehát az intézményvezetőt felmenteni csak akkor lehet, ha az általános szabályok, nevezetesen a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely felmentési ok rá vonatkozóan fennáll. A tevékenység megszűnése, az átszervezés és a létszámcsökkentés egy jogutódlással fennmaradó munkáltatónál foglalkoztatott első számú vezetőt értelemszerűen nem érintheti. Marad tehát az intézményvezető személyében rejlő ok, az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság vagy a nyugdíjasnak minősülés – kérdés, hogy jelen esetben ezen okok valamelyike ténylegesen fennáll-e.A Púétv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint „a köznevelési intézmény szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak szervezett csoportja jogszabályon, fenntartói döntésen vagy jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át”. Felmentésre pedig csak a Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti okokból kerülhet sor, ezek az esetek megegyeznek a Kjt.-ben foglaltakkal, kiegészülve a pedagógus-továbbképzés elmulasztásával. Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló (fő)igazgató sem menthető fel pusztán amiatt, hogy az intézmény jogutóddal megszűnt, őt a jogutód intézménynél tovább kell foglalkoztatni.Ha olyan, Kjt. hatálya alá tartozó intézményről van szó, amely kikerül a költségvetési körből – pl. a jövőben az adott feladatot gazdasági társaság látja el –, a Kjt. 25/A. §-a alkalmazandó. E szerint, „ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik”. Ilyenkor a Kjt. szerinti eljárást kell követni, vagyis a közalkalmazottakat – ideértve az első számú vezetőt is – előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy az átvevő munkáltatónál munkaviszonyban történő további foglalkoztatásukhoz hozzájárulnak-e. Vagyis ekkor is jogosultságuk áll fenn a továbbfoglalkoztatásra. Minden esetben az új jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával szüntethető meg a jogviszony, vagyis – munkaviszonnyá történt átalakulás esetén – az Mt. szerinti felmondással, amelynek oka csak a munkáltató működésével,[…]

Részlet a válaszából: […] 26. pontja alapján.A reprezentációs célokra megvásárolt italok az Szja-tv. alkalmazásában egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, melynek adókötelezettségét az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése alapján kell meghatározni. A juttatás értékének meghatározásához a visszaváltási díjat is tartalmazó árat kell figyelembe venni.A visszaváltható csomagolás adózási szempontból vagyoni értéknek tekinthető, hiszen értéket (darabonként 50 forintot) képvisel. Ebből következően az Szja-tv. hatályos szabályai szerint alapvetően adókötelezettség keletkezik akkor, amikor bármely módon lehetővé válik, hogy a magánszemély rendelkezzen ezzel a vagyoni értékkel, visszaváltsa azt, és a kapott összeget saját céljaira használja fel.Ilyen esetben juttatónak (kifizetőnek) az minősülhet, aki megteremti azt a lehetőséget, hogy a magánszemély hozzájusson az említett vagyoni értékhez. Ez lehet akár a reprezentációs eseményt megszervező vállalkozás, a takarítókat foglalkoztató vállalkozás vagy maga a reprezentációs keretet biztosító szervezet, vállalkozás.Egyebekben az adókötelezettséget az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony alapján kell(ene) meghatározni (pl. munkaviszony), a bevételből (csomagolásonként 50 forint) adóelőleget kell(ene) megállapítani, és a magánszemélynek kifizetett egyéb összegekből (pl. munkabér) levonni [Szja-tv. 46. § (6) bekezdése]. Ha nincs[…]

Részlet a válaszából: […] költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható”. A 2024-es Kvtv. 62. §-ának (5) bekezdése értelmében „a fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2024. évben legfeljebb 1000 forint”. Mint látható, mind a Kjt., mind a Kvtv. az „adható” szót használja, vagyis a munkáltató nem köteles ez utóbbi hozzájárulást biztosítani. Ez a béren kívüli vagy cafeteriajuttatások közé tartozik, melyekre az a jellemző, hogy azokat a munkáltató az Mt. 16. §-a szerinti egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosítja. Ennek során tehát – az egyenlő bánásmód elvének szem előtt tartásával – mérlegelési jogkörében meghatározhat változatos jogosultsági, illetve differenciálási szempontokat is.Az Mt. 12. §-a mondja ki, hogy a munka díjazásával – amibe beleértendő minden, a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás – kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, tehát különösen az elvégzett[…]

Részlet a válaszából: […] adómentességnek felel meg, akkor annak alkalmazását 2025. január 1-jétől lehetővé kell tenniük a területükön nem letelepedett, de a Közösség területén székhellyel rendelkező adóalanyok számára is, a saját területükön letelepedett adóalanyoknak biztosított feltételek mellett. Ennek megfelelően az Áfa-tv. XIII. fejezete (Alanyi adómentesség) 2025. január 1-jétől hatályos két új alcímmel, szabályozási körrel egészült ki (az adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására vonatkozó szabályok; az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok).A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint az adóalany csak abban a tagállamban járhatott el alanyi adómentes adóalanyként, ahol gazdasági céllal letelepedett. A Héa-irányelv kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályainak módosítása (amely 2025. január 1-jétől alkalmazandó) előtt tehát a kisvállalkozások csak akkor részesülhettek a kisvállalkozásokra vonatkozó szabályozás szerinti mentességben, ha az áfafizetési kötelezettség helye (azaz a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye) szerinti tagállamban telepedtek le. Ennek eredményeként az azon tagállam(ok)ban teljesített ügyletek okán, amely tagállam(ok)ban nem telepedtek le, a kisvállalkozásoknak minden egyes ilyen tagállamban nyilvántartásba kellett vetetniük magukat, és teljesíteniük kellett az áfakötelezettségeket (például áfabevallás benyújtása stb.), kivéve, ha a tagállami szabályozás erre a vevőt, a szolgáltatást igénybe vevőt kötelezte.2025. január 1-jétől az Európai Unióban székhellyel rendelkező adóalanynak meghatározott feltételek mellett lehetősége nyílik olyan tagállamban is alanyi adómentességet választani, ahol nem telepedett le, úgy, hogy ehhez kizárólag a letelepedése szerinti tagállamban kell nyilvántartásba vetetnie magát.Az új szabályozás értelmében tehát 2025. január 1-jétől egyrészt a belföldön székhellyel, székhely hiányában lakóhellyel (a továbbiakban együtt: székhellyel) rendelkező adóalany a Közösség olyan másik tagállamában teljesített ügyletei tekintetében is választhatja, hogy alanyi adómentes adóalanyként jár el, amely tagállamban nem telepedett le, és amely tagállam adómentességet biztosít a kisvállalkozások számára, másrészt a Közösség másik tagállamában székhellyel rendelkező adóalany Magyarországon végzett tevékenysége tekintetében alanyi adómentességet választhat akkor is, ha belföldön nem telepedett le.Mindkét esetben feltétel, hogy az adóalany éves árbevétele ne haladja meg az adott tagállamban meghatározott tagállami küszöbértéket (ez Magyarországon jelenleg 12.000.000 forint), és az uniós éves árbevétele ne haladja meg a 100.000 eurót. Az új szabályozás kapcsán az Európai Bizottság még a 2024. év vége előtt létrehoz egy külön internetes oldalt, amelyen egyebek mellett a tagállamok által alkalmazott értékhatárok is áttekinthetőek lesznek.A határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásának nem feltétele, hogy az adóalany a székhelye szerinti tagállamban is alanyi adómentességet alkalmazzon. Így például egy nem alanyi adómentes magyar adóalany választhatja, hogy például a Németországban és Ausztriában teljesített ügyletei-re alkalmazza a határon átnyúló alanyi adómentességet, míg belföldön az általános szabályok szerint áfakötelesen értékesít. A módosítás eredményeként továbbá a Közösség területén kívül székhellyel rendelkező adóalany nem választhat alanyi adómentességet akkor sem, ha a Közösség területén állandó telephelye vagy szokásos tartózkodási helye van.A határon átnyúló alanyi adómentesség választásához, alkalmazásához egy úgynevezett előzetes nyilatkozatot kell az adóalanyoknak benyújtaniuk. Az előzetes nyilatkozatot az adóalanyok a székhelyük szerinti tagállamban nyújtják be az előírt adatok megadásával (név, tevékenység, székhely, az adómentesség választásával érintett tagállam(ok), árbevételi adatok stb.). A székhely szerinti tagállam az adatokat azok rendelkezésére bocsátásától számított 15 munkanapon belül az adómentesség választásával érintett tagállam(ok) részére továbbítja. A benyújtott adatok alapján a székhely szerinti és a kérelemmel érintett tagállami hatóság(ok) megvizsgálják a kérelmet. A székhely szerinti tagállam ennek részeként az uniós árbevételi értékhatárnak való megfelelést vizsgálja, míg a mentességet biztosító tagállam(ok) az adott tagállami[…]

Részlet a válaszából: […] alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; vagyjc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Ezenkívül figyelembe kell venni az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti választási lehetőséget, amely szerint a régi beépített ingatlanok értékesítésére adókötelezettség választható. Amennyiben intézményük választotta a régi beépített ingatlan értékesítésére az adókötelezettséget, akkor áfás a kisajátítási érték, ha nem, akkor áfamentes. Ha az ingatlan új, akkor a fizetendő adót intézményüknek kell bevallani és megfizetni. Ha választotta az adókötelezettséget az intézmény a régi beépített ingatlan értékesítésére, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, feltételezve, hogy az MNV Zrt. áfaalany. Fordított adózás esetén a vevő kötelezett az áfa fizetésére. Ez esetben intézményüknél nem keletkezik adóhiány és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség.Az ingatlanértékesítés termékértékesítésnek minősül az áfa vonatkozásában. Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adókötelezettség – fő szabályként – akkor keletkezik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.Az Európai Bíróság által is képviselt álláspont szerint a tulajdonosként való rendelkezés tágabb kategória a tulajdonjog átszállásánál. A tulajdonosként való rendelkezés a fogyasztáshoz kötődő fogalom, lényege az, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A lényeg az, hogy a termék átengedése a tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának a szándékával történjék meg.Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben nem a tulajdonjog-bejegyzés dátuma, hanem a birtokba adás napja a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint.Az előzőek alapján adófizetési kötelezettség új ingatlan értékesítése esetében merül fel. Ebben az esetben[…]

Részlet a válaszából: […] elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.” Ebből következik, hogy a telket és a telken lévő felépítményt – mint eszközöket – külön-külön kell nyilvántartani és értékelni. A telek és a felépítmény (épület) megkülönböztetése azért is fontos, mert az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek értéke után.A fentiek alapján tehát az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti eszközöket külön-külön kell nyilvántartani. Így egyidejű (együtt történő) beszerzésük esetén külön-külön kell feltüntetni azok eladási (vételi) árát is.A 147/1992. Korm. rendelet szerint: Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyonról az e rendelet 1–5. számú melléklete szerinti ingatlanvagyon-katasztert (a továbbiakban: katasztert) kell felfektetni és folyamatosan vezetni.A (2) bekezdés szerint a kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és az egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell, hogy egyezzenek az ingatlanügyi[…]

Részlet a válaszából: […] felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait”.A Mötv. 84. §-ának (1) bekezdése szerint „a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására– polgármesteri hivatalt vagy– közös önkormányzati hivatalt hoz létre”.A Ktft. 2. §-ának (1) bekezdése mondja ki, hogy „a felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni”. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja a saját hatályát „a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára” vonatkoztatva határozza meg. A közterület-felügyelőként dolgozó köztisztviselő tehát – ha e feladat ellátására nem alapítanak önálló költségvetési szervet – a polgármesteri hivatallal vagy a közös önkormányzati hivatallal állhat jogviszonyban, azaz nem közvetlenül az adott település képviselő-testületével[…]