Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége


1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. január 11-én (39. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 941

[…] rendeltetése nem állapítható meg (pl. a rezsiköltségek). Az arányosítást az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés b) pontja értelmében akkor lehet a kutatási feladatra elkülönítetten elvégezni, ha a támogatást is elkülönítetten ahhoz a feladathoz kapják. Ezen "kis" arányosítás alapján azonban csak a kizárólag e feladatokhoz kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított adóját lehet megosztani. A más feladathoz, illetve a Kutatóközpont összműködéséhez, összes tevékenységéhez egyaránt kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított adóját csak a "nagy" arányosítás [Áfa-tv. 38. § (3)-(4) bekezdés] alapján lehet megállapítani, melyben az összes adóköteles bevétel mellett az összes támogatás és a tárgyi adómentes bevétel is szerepel. Az ügylet áfarendszerbeli megítélése szempontjából közömbös, hogy a kapott támogatásból a cég a személyi juttatásokat, illetve azok járulékait finanszírozza, míg a tevékenységhez szükséges beszerzéseket saját forrásából valósítja meg. Az arányosítás szempontjából csak az számít, hogy a cég a támogatást általános jelleggel, vagy konkrét tevékenységre, illetve projektre kapja. Ha olyan beszerzésről van szó, amelyet egyértelműen kizárólag a kiegészítő (államilag közvetve sem támogatott) tevékenységhez használják fel, és ezt a kutatóközpont tételesen el tudja különíteni, akkor ezen beszerzésre az arányosítás szabályait nem kell alkalmazni. Ha valamennyi kutatási feladathoz felhasználják a bérköltség fedezetére szolgáló adóalapot nem képező támogatást, az áfa levonását az arányosítás szabályai szerint lehet érvényesíteni. 2. A második részben szereplő kérdés – lényegét tekintve - hasonló az első kérdéshez, azzal a különbséggel, hogy itt nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás történik. A szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított adójának áfarendszerbeli megítélése nem különbözik, így tehát erre a kérdésre is az első kérdésre adott válasz irányadó. Amennyiben tehát tételesen elkülöníthetően az adott beszerzés kifizetésekor nem használnak adóalapot nem képező államháztartási támogatást, az adó teljes összegében levonható. 3. Az Áfa-tv. 15. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedésénél a teljesítés helye a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye. Noha az ún. know-how-t az Áfa-tv. 15. § (5) bekezdése külön nem említi, de jellegét tekintve a know-how-ból eredő jogok átengedése hasonló megítélést kap. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a külföldi partner nem rendelkezik belföldi telephellyel, illetve nem az a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett, akkor a teljesítés helye ebben az esetben külföld. Így helyes az a gyakorlat, miszerint […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.