Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. október 17-én (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1502

[…] részben vagy egészben tárgyi adómentes tevékenységhez történő felhasználás között. Az Áfa-tv. ugyanis különböző rendelkezéseket tartalmaz e két esetre. Abban az esetben, ha az adóalany adóköteles és tárgyi mentes tevékenységet egyaránt végez, és a jelzett SZJ-számú telefonszolgáltatás mind a két tevékenységhez egyaránt - tételesen el nem különíthetően – kapcsolódik, akkor a 33. § (4) bekezdésének a 33. § (1) bekezdés b) pontjához viszonyított különös szabálykénti minősítéséből következően az adóalanynak először is azt kell vizsgálnia az előzőekben közölt rendezőelvek alapján, hogy a nevesített telefonszolgáltatás legalább 30 százalékát továbbszámlázta-e. Ha igen, akkor e részleges levonási tilalom alól mentesül, és a teljes áfatartalom mint arányosítással megosztandó tétel kezelhető. Ha viszont nem történt meg az előírt százalékos továbbszámlázás, akkor arányosításba bevonni csak a telefonköltség 70 százalékát lehet. Más a helyzet, ha az adóalany egy szolgáltatást egyszerre adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és az azon kívüli tevékenységhez használja, és a tényleges felhasználást nem tudja maradéktalanul elkülöníteni. Ilyen esetben általában az Áfa-tv. 33. § (2) bekezdésben szereplő főszabály szerint az adóalany a tényleges felhasználást leginkább tükröző természetes egység felhasználásával - külön kimutatás alapján – megoszthatja. Nem így van ez a telefonköltségnél. A telefonköltség előzetesen felszámított adójának részleges levonási tilalmat meghatározó 33. § (4) bekezdésében foglalt szabály ugyanis különös szabályként jelenik meg, azaz az adóalany azzal nem mentesül a részleges levonási tilalom alól, ha bizonyítja, hogy 30 százaléknál kisebb mértékben használta a telefont adóalanyiságán kívüli célra. Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésében foglalt szabály tehát átalányszabály. Ha a részleges levonási tilalom alóli mentesülés feltételei nem állnak fenn, akkor az adóalany csupán a szolgáltatás előzetesen felszámított adójának 70 százalékát vonhatja le, ha bizonyítani tudja, hogy a magáncélú felhasználás nem éri el a 30 százalékot. De ugyanaz igaz a fordítottjára is: ha az adóalany a telefonszolgáltatást például 60 százalékos arányban adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez, míg további 40 százalékot magáncélra használja fel, akkor ebben az esetben is az előzetesen felszámított adó 70 százalékát vonja le. Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül az Áfa-tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja, mely szerint adólevonási joga csak adóalanynak lehet. Így csak az adóalanyi minőségben eszközölt telefonszolgáltatás ilyen formán potenciálisan levonható áfájának 30 százalékára vonatkozik a levonási tiltás. A 33. § (4) bekezdés szerint nem kizárólag a magánhasználat ellenértékének továbbszámlázása mentesít a részleges levonási tilalom alól, csupán az feltétel, hogy a telefonköltség 30 százalékát ellenértékért továbbnyújtsák (közvetített szolgáltatásként), ezért az ezen összeget elérő (vagy meghaladó) továbbszámlázás mentesít az áfalevonási tilalom alól akkor is, ha a magánhasználat kiszámlázása megtörténik (pl. a munkáltató a magánbeszélgetések ellenértékét megtérítteti a dolgozóival), vagy egy másik adóalany adóköteles tevékenységéhez kapcsolódik a továbbterhelt közüzemi díj. Az Áfa-tv. nem határozza meg, hogy – a részleges levonási […]