200. Költségvetési Levelek / 2014. szeptember 2.
TARTALOM

Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?

Kis értékű tárgyi eszköz könyvelési tételeihez kérném segítségüket. Például egy 150 ezer Ft-os mosógép esetében el kell számolni egy összegben az értékcsökkenést is, ez jelen esetben 150 000 Ft, az áfával növelt érték? A kis értékű tárgyi eszköz leltári nyilvántartásával kapcsolatban kérdezném, hogy itt nincs alsó értékhatár, tehát a 800 Ft értékű tűzőgépet is üzembe kell helyezni és leltári nyilvántartásba kell venni, valamint értékcsökkenést számolni utána?

A munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő szociálishozzájárulásiadó-megtakarítás befizetéseket 2014-ben milyen rovaton kell elszámolni?

Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?

Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?

Közalkalmazotti besorolással kapcsolatban lenne kérdésem. Az alábbi jogviszonyok álltak fent:
1990. 07. 01.-1993. 02. 28. TÜZÉP
1993. 03. 02.-1993. 09. 14. munkaügyi központ
1993. 09. 15.-1994. 12. 31. kft.
1995. 01. 01.-1995. 01. 15. munkaügyi központ
1995. 01. 16.-1996. 01. 15. biztosítótársaság
1996. 03. 24.-1999. 02. 28. költségvetési szerv
1999. 03. 01-jétől jelenleg is költségvetési szerv
A dolgozót 1999-ben 2. kategóriába sorolták be. Jelenleg 7. kategóriában van. Véleményem szerint a munka nélküli időszak levonása után is 9. kategóriában kellene lennie. A besorolás helyesen van megállapítva?

Hogyan történik a reprezentációs kiadások elszámolása?

Egyik köztisztviselő dolgozónk jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak:
- 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
- 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
- 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
- 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
- 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?

Amennyiben a köztisztviselők nem költötték el a SZÉP kártyára utalt összeget, ezért azt 3 év elteltével visszautalták a munkáltatónak, kifizethető-e ez a köztisztviselőnek? Miként kell ezt a visszautalt összeget lekönyvelni?

A közalkalmazott óvodapedagógust 2012. augusztus 15-én nevezték ki. Rá még a régi törvények szerinti 3 éves gyakornoki idő vonatkozott. Amennyiben 2014. augusztus 31-ével közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya, és szeptember 1-jével új közalkalmazotti jogviszonyt létesít óvodapedagógusként egy másik óvodában, hogyan kell eljárni a gyakornoki idő kapcsán? A régi helyen még nem minősítették, mert még nem telt le a 3 év, viszont szeptember 1-jén már meglenne az új szabályok szerint a 2 év gyakorlata. Besorolható Pedagógus I. kategóriába?