Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

211. Költségvetési Levelek / 2015. április 28.

TARTALOM

3945. kérdés Szolgálati lakások bérbeadása
Önkormányzatunk szolgálati lakásait bérleti szerződés alapján bérbe adta magánszemélyek részére. Az eddigi gyakorlat szerint számla nem került kiállításra, ez év januárjától számlázzuk ki a bérleti díjakat havonta. Sok esetben többéves tartozás halmozódott fel. A kérdésem, hogy számla nélkül is behajthatjuk-e a bérletidíj-tartozásokat, vagy visszamenőlegesen kiállíthatjuk-e, és hány évre a számlákat, valamint milyen jogszabályra hivatkozhatunk a visszamenőleges számlázással kapcsolatban? (Az önkormányzat adóalany, a bérleti díjat áfamentesen számlázza.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3946. kérdés Nemzeti vagyon kezelése
1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3947. kérdés Saját előállítású könyv ára
Saját előállítású könyv (kiadvány) önköltségének és eladási árának meghatározásával kapcsolatosan létezik-e olyan jogszabály, amely meghatározza, hogy nem lehet alacsonyabb az eladási ár, mint a megállapított önköltség?
3948. kérdés Közhatalmi tevékenység
Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3949. kérdés Nyelvvizsga-amnesztia
40 éves kor felett főiskolai egyetemi diploma megszerzéséhez kell nyelvvizsga? Nyelvvizsga hiánya miatt a 40 év betöltése után ki kell adni az egyetemeknek, főiskoláknak a diplomát? Van-e erre jogszabályi rendelkezés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3950. kérdés Munkába járás és hivatali, üzleti utazás elhatárolása
Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3951. kérdés Követelés, kötelezettség
Önkormányzat és intézményei integrált számviteli-pénzügyi programja a nyitási műveleteket az éves zárlati munkák teljes elkészültét követően, várhatóan 2015. március második felében hajtja végre. Megfelel-e mindez az államháztartási számviteli elvárásoknak, mert - a fentiekből fakadóan - a költségvetési év nyitásáig az önkormányzat és intézményei csak a 2015. évi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelhetik? A 2014. évi követelésekhez, kötelezettségvállalásokhoz és végleges kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó gazdasági eseményeket nem könyvelhetik.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3952. kérdés Behajthatatlan-e a követelés?
Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3953. kérdés Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai
Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját köve­tően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3954. kérdés Kollégiumi nevelőtanár beosztása munkaidőkeretben, hétvégi rendezvényen történő részvétel, ügyelet szabályai
Kollégiumi nevelőtanár esetében hány órát kell beosztania a munkáltatónak, ha az érintettet munkaidőkeretben foglalkoztatja? Beosztható-e az érintett rendes munkaidőben szombat-vasárnapra, ha tanulókat kell elkísérnie egy versenyre? Milyen díjazás jár részére ekkor?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3955. kérdés Előzetes kötelezettségvállalás
2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére