Importot is magában foglaló láncértékesítés
Kérdés
Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
– Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
– Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
– Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
– A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
– A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
– Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
– Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2021. április 20-án (306. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5448
[…] teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra a vélelemre, hogy a fuvarozást a német társaság végzi, a fuvarozás a kínai fél és a német társaság közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján – tekintve, hogy ezt az értékesítést nem előzi meg másik ügylet – a 26. § szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kína.Mindezekből az is következik, hogy a német társaság értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, azaz a német társaság egy belföldi teljesítési helyű értékesítést teljesít a magyar társaság felé, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon.Amennyiben a magyar társaság ad megbízást a vámkezelésre, akkor a magyar társaság minősül importőrnek, amelynek a kérdéses esetben import után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett a német társaság által a részére teljesített belföldi értékesítés kapcsán a német társaság által felszámított áfa megfizetésével kétszeres adóteher merülne fel.Nem kell azonban feltétlenül áfát felszámítania a német társaságnak a belföldi értékesítés miatt, amennyiben a beadványban szereplő esetben az Áfa-tv. 112. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható. Az Áfa-tv. 112. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól:a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső árutovábbítási eljárás, vagyb) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belső közösségi árutovábbítási eljáráshatálya alatti állására nincs befolyással.A termékimport alapesetét az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) 24. cikkének értelmében – nincs szabad forgalomban. Az Áfa-tv. 24. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság által teljesített import nem tartozhat a 24. § (2) bekezdése alá, így a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható a német társaság által teljesített termékértékesítésre, azonban, ha a terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor a 112. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség alkalmazható. Az, hogy a kérdéses esetben külső árutovábbítási eljárás hogyan alkalmazható – alkalmazható-e egyáltalán –, további vizsgálat tárgyát képezi.Annak megítélése, hogy szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad-e, a felek megállapodásának a függvénye, nem adójogi kérdés. (Egy termékimport teljesítése nem eredményezi automatikusan, hogy az importált termék az importáló tulajdonába is kerül.) A számla kibocsátásának határidejéről az Áfa-tv. 163. §-a rendelkezik. A német társaságnak a feleknek a teljesítés időpontjára vonatkozó megállapodására is figyelemmel a 163. §-ban meghatározottak szerint kell kibocsátania a számlát.A konszignációs raktárra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a következő mondható el. A konszignációs raktár Áfa-tv. által szabályozott formája a vevői készlet, amelyre vonatkozó szabályok csak közösségi viszonylatban, két tagállam közötti termékmozgatás esetén alkalmazhatóak. Ebből következően – tekintve, hogy a termék Kínából érkezik közvetlenül Magyarországra – az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.Az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen dokumentációra van szükség a számlán kívül az ügylet alátámasztására, nem egyértelmű. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a magyar társaság által teljesített termékimport "alátámasztásához" milyen dokumentum szükséges, akkor ez a dokumentum az importhatározat. [Amennyiben a kérdés az adólevonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumokra vonatkozik, akkor a magyar társaságnak […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2021. április 20-án (306. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5448
[…] teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra a vélelemre, hogy a fuvarozást a német társaság végzi, a fuvarozás a kínai fél és a német társaság közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján – tekintve, hogy ezt az értékesítést nem előzi meg másik ügylet – a 26. § szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kína.Mindezekből az is következik, hogy a német társaság értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, azaz a német társaság egy belföldi teljesítési helyű értékesítést teljesít a magyar társaság felé, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon.Amennyiben a magyar társaság ad megbízást a vámkezelésre, akkor a magyar társaság minősül importőrnek, amelynek a kérdéses esetben import után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett a német társaság által a részére teljesített belföldi értékesítés kapcsán a német társaság által felszámított áfa megfizetésével kétszeres adóteher merülne fel.Nem kell azonban feltétlenül áfát felszámítania a német társaságnak a belföldi értékesítés miatt, amennyiben a beadványban szereplő esetben az Áfa-tv. 112. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható. Az Áfa-tv. 112. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól:a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső árutovábbítási eljárás, vagyb) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belső közösségi árutovábbítási eljáráshatálya alatti állására nincs befolyással.A termékimport alapesetét az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) 24. cikkének értelmében – nincs szabad forgalomban. Az Áfa-tv. 24. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság által teljesített import nem tartozhat a 24. § (2) bekezdése alá, így a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható a német társaság által teljesített termékértékesítésre, azonban, ha a terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor a 112. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség alkalmazható. Az, hogy a kérdéses esetben külső árutovábbítási eljárás hogyan alkalmazható – alkalmazható-e egyáltalán –, további vizsgálat tárgyát képezi.Annak megítélése, hogy szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad-e, a felek megállapodásának a függvénye, nem adójogi kérdés. (Egy termékimport teljesítése nem eredményezi automatikusan, hogy az importált termék az importáló tulajdonába is kerül.) A számla kibocsátásának határidejéről az Áfa-tv. 163. §-a rendelkezik. A német társaságnak a feleknek a teljesítés időpontjára vonatkozó megállapodására is figyelemmel a 163. §-ban meghatározottak szerint kell kibocsátania a számlát.A konszignációs raktárra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a következő mondható el. A konszignációs raktár Áfa-tv. által szabályozott formája a vevői készlet, amelyre vonatkozó szabályok csak közösségi viszonylatban, két tagállam közötti termékmozgatás esetén alkalmazhatóak. Ebből következően – tekintve, hogy a termék Kínából érkezik közvetlenül Magyarországra – az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.Az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen dokumentációra van szükség a számlán kívül az ügylet alátámasztására, nem egyértelmű. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a magyar társaság által teljesített termékimport "alátámasztásához" milyen dokumentum szükséges, akkor ez a dokumentum az importhatározat. [Amennyiben a kérdés az adólevonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumokra vonatkozik, akkor a magyar társaságnak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
