312 cikk rendezése:
1. cikk / 312 Diákoknak szóló pályázat díja
Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Diákjaink részére videópályázatot hirdetünk. Díjazásként élménypark-belépőjegyet szeretnénk adni a díjazottaknak. Az élményparkbelépőt a létesítmény tulajdonosa ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel azzal, hogy mind a pályázat kiírásában, mind a díjazás oklevelében, minden megjelenésben szerepeltessük a park logóját. Milyen jogszabály alapján és milyen dokumentumok mellett tehetjük meg ezt?
2. cikk / 312 Közüzemidíj-visszatérítés könyvelése
Kérdés: Előző évi közüzemidíj-visszatérítést kaptunk, ki is utalták bankszámlára. Szabály szerint ezt a B411 rovatra kell könyvelni. Az így keletkezett bevétel után az áfát be kell fizetni?
3. cikk / 312 Helyi rendelet alapján beszedett bevételek
Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
4. cikk / 312 Levonható áfa arányosítása
Kérdés: Önkormányzatunk kettes adószámmal rendelkezik. Bérleti díj tekintetében áfabevallásra és -fizetésre kötelezettségünk van. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában működő, a költségvetésben kormányzati funkción kezelt művelődési házat gyakran bérbe adjuk különböző rendezvényekre. A kiszámlázott bérleti díj után az adót bevalljuk és befizetjük. Az érintett tevékenységgel kapcsolatban, valamint az épület fenntartásával kapcsolatban felmerült kiadások után hogyan tudjuk visszaigényelni az előzetesen felszámított áfát? Szükség van-e arányosításra, ha igen, milyen alapon tegyük ezt? Nagyobb beruházást végeztünk a múlt hónapban, szeretnénk érvényesíteni a júniusi bevallásnál a visszaigénylést.
5. cikk / 312 Adólevonási jog alanyi adómentes adóalany külföldön teljesített ügylete esetén
Kérdés: Egy alanyi adómentes közösségi adószámmal rendelkező magyar egyéni vállalkozó bővíti vállalkozását, Romániában kapott új megbízásokat. Az új tevékenysége kerti szökőkutak, illetve kerti halastavak kiépítése, telepítése, valamennyi ezekkel kapcsolatos építési, szerelési munka elvégzése. A megbízó, akivel szerződéses kapcsolatban áll, egy romániai cég, amelynek van közösségi adószáma. A magyar adóalany nem választott az Áfa-tv. 195/A. §-a szerinti határon átnyúló alanyi adómentességet Romániában. Az ezen tevékenységhez Magyarországon beszerzett alapanyagokról, termékekről, igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlákban áthárított áfát levonásba helyezheti-e a magyar alanyi adómentes vállalkozó? Az alanyi mentes adóalany adólevonási jogára vonatkozóan az Áfa-tv. több helyen is tartalmaz előírásokat, ha jól tudom, a 2025. január 1-jével bevezetett határon átnyúló alanyi adómentesség kapcsán több helyen módosult az Áfa-tv., ennek keretében az alanyi adómentes adóalanyok adólevonási jogára vonatkozó szabályok is változtak, és nem teljesen egyértelmű, hogy a fenti esetben megilleti-e az adólevonási jog a belföldi alanyi mentes adóalanyt.
6. cikk / 312 Egészségügyi intézménynek nyújtott támogatás
Kérdés: Intézményünk önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervezet, egészségügyi intézmény. Egy helyi vállalkozás szeretne ingyenesen adományozni fertőtlenítőszert és papírárut. Teljesül-e az Áfa-tv. szerinti közcélú adomány fogalma ebben az esetben? Lehet-e egy költségvetési szervezet közhasznú szervezet? Amennyiben elfogadjuk az adományt, az átadás/átvételi jegyzőkönyv elegendő igazolás-e az adományozónak arra, hogy az adomány értéke tao szerint ne legyen adóalap-növelő tétel, illetve az áfalevonási joga megmarad-e?
7. cikk / 312 Terembérlet áfája
Kérdés: Megyei jogú városban működő, a költségvetési törvény alá tartozó kulturális központ vagyunk. Alapszolgáltatásunkat a Kult-tv. határozza meg. Ennek 76. §-a szerint feladatunk a művelődési közösségeknek helyszín biztosítása. Intézményünk eddig a nyugdíjaskluboknak, tevékenységüket ingyen nyújtó művelődési közösségeknek, szakköröknek, társadalmi szervezeteknek sokszor ingyenesen termet biztosított, ingyenes terembérleti szerződéssel. Szabad kapacitásunk függvényében a termeket térítési díj ellenében is kiadjuk. Adókötelezettséget (áfa) választottunk a bérbeadásra. A fenti esetekben, ha a közösségeknek ingyen biztosítunk termet, annak áfáját be kell-e fizetnünk? (A járulékos költségek áfáját, víz, villany stb. visszaigényeljük, arányosításra nincs lehetőségünk.) Ha áfafizetésre kötelezettek vagyunk ingyenes terembérlet esetén, köthetünk-e olyan szerződést, hogy az áfát az adott csoport köteles megfizetni, oly módon, hogy azt úgy számlázuk ki: Terembérlet: nettó+áfa = bruttó, majd kedvezmény: mínusz nettó, áfamentesen? Így a számlán csak a fizetendő áfa marad.
8. cikk / 312 Közcélú adomány
Kérdés: Az önkormányzat az általános forgalmi adó tekintetében az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 88. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Esetünkben ingyenes haszonkölcsön-szerződést kötünk egy közhasznú szervezettel. Milyen nyilatkozatot kérjünk a közhasznú besorolásról, vagy elég, ha közhiteles adatbázisból lekérjük a közhasznú besorolást? Ebben az esetben mi történik az általános forgalmi adóval? A haszonkölcsön áfaköteles-e? Illetve az áfát kinek kell megfizetnie?
9. cikk / 312 Musical-előadás és az áfa viszonya
Kérdés: Költségvetési szerv (művelődési központ) megvásárolt egy musical-előadást bruttó 10.000.000 forint összegben. A rendezvény belépőköteles mindenki számára. A helyi adottságok figyelembevételével a tervezett bevétel bruttó 8.000.000 forint, a különbözetet az intézménye számára az önkormányzat biztosítja intézményfinanszírozás formájában. Az intézmény könyvelésében teljeskörűen elkülöníthető a rendezvénnyel kapcsolatosan felmerült összes kiadás és összes bevétel. Az intézmény 2-es adószámos, tehát a bevétele után az áfát be kell neki fizetni. A kiadások milyen arányban helyezhetők levonásba a fenti esetben?
10. cikk / 312 Díjbekérőre elutalt összeg
Kérdés: Az államháztartási számvitelben a díjbekérőre elutalt összeget a pénzügyi számvitelben hogyan helyes könyvelni? Nettó és áfaösszegre bontva, a követelés jellegű sajátos elszámolások, illetve az általános forgalmi adó elszámolásai között, vagy pedig az áfa hatályán kívüli tételként, csak a követelés jellegű sajátos elszámolások között „bruttósan”?
