100 talált cikk az adómegállapítás kifejezésre

Kérdés: Tudomásunk szerint ismét változik a személyi jövedelemadó megállapításának rendszere 2009-től, bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás. Mit jelent ez pontosan, ki választhatja, és milyen határidőket kell figyelni?

Kérdés: Kérem segítségüket az alábbi kérdésekben. Hogyan járunk el helyesen? Hogyan jár el a munkát végző cég helyesen az alábbi szolgáltatások esetében? 2007. évi szerződés szerint 2007-ben részszámlázás történt. Az Áfa-tv. szerint lehetőség volt az egyenes adó megtartására a 2008. év I-IV. hónapban, és így történt a számlázás. Az előzőekben leírt esethez 2008-ban alvállalkozó is végzett munkát. Ez a szerződés 2008. évi, és számlázás is csak 2008-ban történt I-IV. hónapban fordított adózás formájában. Kérdés: Ha a fővállalkozó szerződése egyenes adós az áfa szempontjából, lehet-e az alvállalkozó fordított áfás? Ha a szerződés nem engedélyköteles, de I-IV. hónapban végzett munka besorolása miatt fordított adózás alá tartozott, V. hónaptól hogyan kell elszámolni az áfát?

Kérdés: Gazdálkodásunk során időközönként előfordul, hogy az igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számla nem érkezik meg a teljesítéssel azonos adómegállapítási időszakban. Kérdés, hogy levonási jogunkkal mikor élhetünk. Ha a számla nem áll rendelkezésünkre, de tudjuk, hogy postán érkezik, levonhatjuk-e az áfát? Ha esetleg nem, akkor önellenőriznünk kell, amikor megérkezik, vagy abban az adómegállapítási időszakban vehetjük figyelembe, amikor megérkezik?

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!

Kérdés: Intézményünk gyakran vesz igénybe fuvarozási szolgáltatást, ezért általában ugyanattól a cégtől rendeljük meg a szolgáltatást havonta többször is, mely szállításokról fuvarlevelek készülnek. A szerződés szerint, az adott hónap utolsó napján az elkészült menetlevelek alapján gyűjtőszámlát készít a cég. Kérdésünk a gyűjtőszámla teljesítési időpontjára vonatkozik. Több előadáson azt hallottuk, hogy ebben az esetben a teljesítési időpont az elszámolás utolsó napja (hónap utolsó napja). A fuvarozó cég szerint a fizetési határidő a teljesítés napja. Ebben az esetben más hónapra esik a cég fizetési kötelezettsége, illetve a levonási jog keletkezésének időpontja. Kérem, segítsenek beazonosítani az adófizetési kötelezettség keletkezésének napját!

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlantakarítással evaalany vállalkozót bízott meg. Kérdésünk, hogy az evás vállalkozó a május 1-jei törvényváltozás következtében melyik számláját állítja még ki fordított adózással?

Kérdés: Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?

Kérdés: Munkavállalónk év közben érkezett hozzánk. Most jelezte, hogy munkáltatói adómegállapítást kérne. Nem adta le azonban a korábbi munkáltatójától származó igazolásait, így nem is tudunk munkáltatói elszámolást készíteni. Jól gondoljuk-e, hogy munkavállalónknak 53-as bevallást kell beadnia?

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?