Találati lista:
511. cikk / 702 Adólevonási jog gyakorlása
Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?
512. cikk / 702 Közüzemi költségek áthárítása bérbeadás esetén
Kérdés: Intézményünk ingatlant ad bérbe különböző cégeknek. A közüzemi díjakat mérőórával mérjük, de a ténylegesen lefoglalt alapterület arányában számlázzuk ki a bérlőknek. Közüzemi díjakat is tárgyi adómentesként számlázzuk. Helyesen járunk-e el?
513. cikk / 702 Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása
Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
514. cikk / 702 Ingatlanra jutó előzetesen felszámított áfa megosztása I.
Kérdés: Adott társaság 2005. július hónapban ingatlant vásárolt, melyet 2005. július-augusztus hónapokban bérbe adott. Tekintettel a bérbeadás tárgyi adómentességére, az ingatlan beszerzési árában szereplő általános forgalmi adót nem helyezte levonásba. Egyéb tárgyi adómentes tevékenysége nem volt, ezért a tételes elkülönítést alkalmazta. 2005. szeptember hónaptól az ingatlanban adóköteles tevékenységet folytatott, melyből bevétel csak 2005. év után realizálódik.
515. cikk / 702 Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek
Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
516. cikk / 702 Kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár áfája
Kérdés: A kisajátításról szóló törvényerejű rendelet 2005. április 6-ai hatállyal beépített módosítása értelmében a kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár adó- és illetékmentes. Kérdés, hogy vajon ez áfamentességet is jelent-e?
517. cikk / 702 Nemzetközi közlekedés
Kérdés: Az adóalany személyszállítási szolgáltatást teljesít. Autóbusszal külföldi csoportot szállít, az utasok 8 napig tartózkodónak Magyarországon. 7 napon át csak belföldi utakra kerül sor, egy napon Budapest-Bécs és vissza utat teljesítenek. 1. Helyes-e az a vélemény, hogy az Áfa-tv. 12. § a) pontja hatálya alá csak a Budapest-Bécs és visszaút tartozik? 2. Az említett adóalany a km-díj mellett a gépkocsivezetői napidíjat külön tételben számlázza. Helyes-e az a vélemény, hogy áfa szempontjából a megtett utak arányában lesz ez az összeg adóköteles, illetve levonási joggal adómentes?
518. cikk / 702 Alanyi adómentes számlázás
Kérdés: Az Áfa-tv. 49. § (6) bekezdése szerint a 4 milliós értékhatárba a tárgyi eszköz értékesítését nem kell beszámítani. Ettől függetlenül az erről szóló számlát lehet-e az alanyi mentes előírásnak megfelelő módon – az Áfa-tv. 13. § 16. q) pontja előírása szerint – az alanyi adómentességre hivatkozva kiállítani?
519. cikk / 702 Közösségen belüli adómentes termékértékesítés
Kérdés: Lehet-e a következő ügylet adómentes uniós értékesítés? Az értékesítő magyar adóalany, aki uniós adószámmal rendelkezik. A megrendelő svájci cég, akinek csak francia uniós adószáma van, ezen adószáma alatt rendeli meg a terméket, de az áru szállítási címe Németország.
520. cikk / 702 Különbözet szerinti adózás
Kérdés: A különbözeti adózás alkalmazásának feltétele, hogy adó fizetésére nem kötelezett személytől történjen a vásárlás. Ezen szabály alapján alkalmazható-e a különbözeti adózás az alanyi mentes adóalanytól történő vásárlásra is?
