Találati lista:
511. cikk / 735 Munkáltatói lakáscélú támogatás
Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?
512. cikk / 735 Iskolakezdési támogatás
Kérdés: Intézményünk támogatást szeretne adni egy nehéz körülmények között élő és három iskoláskorú gyermeket nevelő alkalmazottjának a tanévkezdéshez. Úgy tudjuk, hogy a legkisebb gyermek számára már júniusban meg kellett vásárolni a könyveket. A középiskolába járó gyermekek viszont csak szeptemberben veszik meg a tankönyveiket. Kérdésünk, hogy a megvásárolt tankönyvekre utólag adhatunk-e adómentesen támogatást, vagy esetleg a tankönyveken kívül más egyéb, az iskolába szükséges eszközök, pl. füzet, írószer vásárlására is felhasználható-e az adómentes támogatás? Kérdéses számunkra az is, hogy a középiskolába járó gyermekeknek is nyújtható-e adómentesen az iskoláztatási támogatás?
513. cikk / 735 Üdülési csekk
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az üdülési csekk adómentességére vonatkozó szabályt, ha a munkatársunk családi üdülését kívánjuk támogatni? Munkatársunk az élettársával és két saját gyermekével együtt szeretne nyaralni.
514. cikk / 735 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés: Hivatalunknál a dolgozók nyilatkoztak írásban, hogy magáncélra nem használják a telefont. A magáncélú használatot a hivatal vezetője nem is engedélyezi. Ebben az esetben mentesülünk-e a magáncélú használat utáni adóbefizetési kötelezettség alól?
515. cikk / 735 Ingatlanhasznosítás áfája
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Több ingatlant is értékesíteni szeretnénk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2. számú melléklete szerint tárgyi adómentes a földterület (kivéve beépítésre szánt terület, építési telek), lakóingatlan értékesítése (lakóingatlannál kivéve az építés befejezését, valamint az építés befejezését követő első értékesítést). Mi minősül áfaszempontból lakóingatlannak, illetve földterületnek?
516. cikk / 735 Lakóingatlan áfája
Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy lakóingatlant, amelyet még nem lehet tudni, hogy milyen formában fog hasznosítani. Ha a lakóingatlant eladnánk vagy bérbe adnánk, a lakóingatlan utáni áfa levonásba helyezhető-e?
517. cikk / 735 Önkormányzat áfaalanyisága
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?
518. cikk / 735 Művelési ág alól kivett beépített terület
Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?
519. cikk / 735 Nonprofit társaságok társasági jogi státusa, adójogi megítélése
Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?
520. cikk / 735 Evaalany ingatlan-bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk egy, az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként bejegyzett ingatlant vett bérbe evaadóalanytól. Számlázhatja-e a bérbeadást az általános szabályok szerint 20 százalékos adókulccsal, vagy csak tárgyi adómentesen adhatja bérbe az ingatlant?
