796 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünk (múzeum) egy központi költségvetési szerv (nem köznevelési intézmény), mely központi támogatásból vagy külön meghatározott feladatra kapott egyszeri támogatásból, alapfeladathoz tartozó program keretében, évente díjátadó rendezvényt szervez iskolásoknak és kísérő tanáraiknak egy tanulmányi verseny lezárásaként. A tanulmányi versenyt értékelvén a helyezést elért csoportok, tanulók ajándékutalványt kapnak, valamint étkezést biztosítunk számukra. Reprezentációs kiadásként kell könyvelnünk, vagy adómentesen adhatjuk az ajándékutalványt, valamint adómentesen juttathatjuk az étkezést? Milyen szabályozás, adózás vonatkozik erre a konkrét esetre?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a 2019-es évben életben van-e még az a reprezentációs kiadásra vonatkozó jogszabály, hogy a saját bevétel 0,5%-nál nem lehet több? Vagy ez már saját hatáskörben szabályozható rendeletünkben egyes meghatározott juttatásként?

Kérdés: Belföldi kiküldetésként elszámolt saját gépjármű hivatali célú használata esetén a kilométerenkénti 15 Ft általános normaköltség elszámolása kötelező, vagy ennél alacsonyabb is lehet az intézmény döntése szerint?

Kérdés: A múlt hónapban az egyik fordított adós számla után befizettük az adót, de levonható lett volna, viszont ez kimaradt az adóbevallásból. A levonható fordított adós számlát utólagosan be lehet-e állítani a következő havi áfabevallásba, vagy csak önellenőrzéssel lehet ezt kivitelezni?

Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozó, áfa fizetésére kötelezett belföldi adóalany. Egy iskola megrendelt egy ingatlan létrehozására irányuló építésihatóságiengedély-köteles építési-szerelési munkát társaságunktól. A megrendelő fordított adós nyilatkozatában kijelenti, hogy alanyi adómentesként veszi igénybe a szolgáltatást, a szerződése egyenes áfásként került aláírásra. Társaságunk a fenti munka teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe, aki szintén áfafizetésre kötelezett belföldi adóalany. Az alvállalkozó a fentiek szerint elvégzett építési-szerelési munkáról egyenes vagy fordított adózás szerinti számlát köteles társaságunk felé kiállítani? A mellékelt konkrét alvállalkozói szerződés milyen adózás alá tartozik?

Kérdés: Konferenciát szervezünk, és a meghatározott időpontig jelentkezők részére early bird kedvezményt biztosítunk, a teljes belépő árának meghatározott százalékát engedjük el, továbbá kedvezményt biztosítunk akkor is, ha egy cégtől legalább két fő jelentkezik, ezt is a belépőjegy százalékában határozzuk meg. Mindkét engedményt meghirdetjük nyilvánosan. A számla kiállítása hogyan helyes, ha csak a kedvezményes ár van feltüntetve rajta, vagy úgy, hogy a számla első sorába beírjuk a teljes árat, a következőben pedig mínusszal a kedvezmény összegét?

Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.

Kérdés: Kérem, hogy tájékoztassanak a 2020-tól hatályba lépő közösségi termékbeszerzéseket érintő változásokról!