2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?

Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.

Kérdés: Költségvetési intézmény szolgálati lakás szálláshely szolgáltatáson belül közüzemi díjakat is továbbszámláz. Az önkormányzat által meghatározott bérleti díjon (lakbér) kívül közműdíjak többféle áfakulccsal (5, 18, 25) számlázhatók-e a vendégnek?

Kérdés: Kérem szíves segítségüket annak megítélésében, hogy az általunk igénybe vett építőipari szolgáltatások tartozhatnak-e az Áfa-tv. 58. §-a alá! Rendszeresen igénybe veszünk egy cégtől fordított adózás alá tartozó és az alá nem tartozó építőipari szolgáltatásokat, így vele megkötöttünk egy keretmegállapodást, mely szerint megrendelésünkre elvégzik a munkát, melyet a készre jelentést követően "teljesítésigazolás bizonylattal" átveszünk. Külön szerződéseket tehát nem kötünk az egyes munkák elvégzésekor, a megrendelésre ők a keretszerződésben foglaltak alapján kötelesek azt elvégezni. Eddig a munkák elvégzését követően egyenként nyújtották be a számlát. Van-e akadálya annak, hogy ilyen esetben az Áfa-tv. szerinti 58. §-ban foglaltak szerint állítsák ki a számlát, vagyis hogy adott időszakban elvégzett szolgáltatásokról számoljunk el? Eltérő módon kezelendő-e a fordított adózás alá tartozó ügylet az általános szabályok szerint adózótól?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeltetésszerű működése során egyaránt ellát az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő tevékenységet, valamint egyéb más, az Áfa-tv. 6. §-a szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadást). Kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzat az egyes tevékenységeihez kapcsolódóan eszközölt beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját milyen mértékben helyezheti levonásba. Kérdés továbbá, hogy amennyiben arányosításra kerül a sor, a közhatalmi tevékenység bevételét szerepeltetnie kell-e az arányosítási képletben, és ha igen, milyen módon?

Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közcélú adományokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokból következik-e az, hogy ha pl. egy segélyszervezet megkap egy vállalattól egy adományt, és azt továbbadja egy nem közhasznú szervezetnek (pl. önkormányzat polgármesteri hivatala), akkor az továbbra is adómentes, vagyis a törvényszöveg szerint: "nem minősül termékértékesítésnek"? A kérdés azért merült fel, mert ez az adományozási lánc – függetlenül a jó szándéktól – nem meríti ki a törvényi feltételrendszert.

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat által működtetett konyháról vásárolja meg az ebédet. Az igénybe vevők normatív támogatással csökkentett intézményi térítési díjat fizetnek. Egyes jogosult rászoruló személyek részére további kedvezményt biztosítunk, illetve vannak, akik teljesen térítésmentesen kapják az ebédet. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a beszerzés, a díjbevétel, illetve a támogatás (normatív és önkormányzat által nyújtott) főkönyvi elszámolásához?

Kérdés: Egy társasház tetőterének eladásában kérem segítségüket. Jelenleg a tetőtér nem önálló ingatlan, nincs külön helyrajzi száma, az a társasház alapító okirata szerint közös tulajdonban van. A társasház magánszemély, gazdasági társaság, társadalmi szervezetek, illetőleg önkormányzatunk tulajdonában áll. A társasház nem új építésű, több tíz évvel ezelőtt épült. A beruházóval most adásvételi előszerződést kötünk (a tetőtér tulajdonjogának átruházására), és azzal egyidejűleg a társasház alapító okirata is módosul akként, hogy a tetőtér önálló ingatlan lesz (értelemszerűen nem lakáscélú ingatlanként). A beruházó a vételárat nem pénzben fizetné meg, hanem az épületet felújítaná. Az elvégzendő munkák körét a felek előre meghatároznák, már csak azért is, mert a szükséges pénzt szinte teljes egészében banki finanszírozásból szerezné a beruházó. A kialakítandó új lift és tető a társasház tulajdonába kerülne. Áfaköteles-e a tetőtér-értékesítés? Véleményünk szerint több okból sem áll fenn áfafelszámítási kötelezettség, egyrészt mert a társasház nem áfaalany, másrészt mert a vétel tárgya mentes az áfa alól. A társasház korábban a közös tulajdonból semmit nem értékesített, a tetőtér átruházását követően sem tervez további értékesítést, és nincs olyan ingatlanrésze, amit hasznosítana.

Kérdés: 1995. december 18-a óta, általános szabályok alapján, az élelmezési tevékenységen jelentkeztünk be áfaalanynak. Visszaigényelni áfát is csak itt tudunk, ha az elszámolás úgy alakul. Sikeres pályázat esetén szeretnénk a csatornaberuházást megkezdeni, azaz már a fordított adó is felmerül. Kell-e módosítani az áfabejelentésünket, hogy jogosultak legyünk a csatornaberuházás áfájával visszaigénylésére, vagy elegendő külön áfaanalitika az élelmezés és csatornaberuházás esetében, és így vissza tudjuk igényelni az áfát?

Kérdés: Városunk megújulóenergia-alapú energiahordozót termelő és értékesítő üzemet épít saját beruházásban, melyet üzemeltetni annak elkészülte után is ő fog. Ezen túlmenően a projekt részeként megújulóenergia-alapú energiahordozó termelését eredményező hőközpontot is létrehoz, valamint távhővezetéket is épít saját beruházásban. A megújulóenergia-alapú energiahordozó és az ennek felhasználására épülő energia termelése és szolgáltatása közszolgáltatásnak minősül-e? Visszaigényelhető-e továbbá a fenti beruházási projekt megvalósítása során az önkormányzat mint beruházó számára az általános forgalmi adó?