2029 cikk rendezése:
1541. cikk / 2029 Ingatlanra jutó előzetesen felszámított áfa megosztása II.
Kérdés: Bejegyzett ingatlanforgalmazó társaság vásárolt egy üzletházat. Az üzletházat korábban bérbeadás útján hasznosították, és az ingatlanforgalmazó társaság a vásárlás után továbbra is bérbe adta, ugyanannak a bérlőnek. A bérbeadást tárgyi adómentes tevékenységként kezelte, nem választotta az adókötelezettséget a tevékenységre. A társaság végső célja, ahogy vevőt talál az ingatlanra, értékesíti azt. Kérdések: – Az általános forgalmi adó csak akkor vonható-e le, amikor az ingatlant értékesítik, vagy korábban is lehetőség van a levonásra? – Ha igen, akkor ez mely gazdasági eseményhez kapcsolódik?
1542. cikk / 2029 Készpénzforgalom szabályozása
Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?
1543. cikk / 2029 Áfa arányosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.
1544. cikk / 2029 Közoktatási tankönyvtámogatás elszámolása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2005. 03. 16. számában az 1023-os kérdés foglalkozott a tankönyvek értékesítésével, az a könyvelésre nem tér ki. Az OM-tájékoztató szerint a tanulói támogatás átutalása a forgalmazó részére nem értékesítés, tehát nem jön létre közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó értékesítés. Kérdésünk, hogyan és milyen bizonylat alapján kell az iskolának könyvelnie a tankönyvforgalmazó részére átutalt támogatást? Államháztartáson kívülre átadott pénzeszközként a 38-as számlaosztályba, vagy az 58-as számlaosztályba, mint ellátottak juttatása? Az 58-as számlához fűzött magyarázat szerint ebbe a számlacsoportba a felsőoktatási jegyzettámogatás tartozik, a közoktatási tankönyvtámogatást nem nevesíti itt a számlatükör és a PM-tájékoztató sem.
1545. cikk / 2029 Áfakulcsok változásából származó értékelés
Kérdés: Helyesen jártunk-e el az áfaváltozás miatt készleteink 2006. 01. 01-jei értékelése esetén? Iskolánk a MÁK által biztosított "Készlet" programot alkalmazza anyagkészletek rögzítésére. A 2006. 01. 01-jei áfaváltozás miatt az áfakulcsot 20 százalékra kellett módosítani a raktáron lévő készletek esetében is, mert ugyanazon anyagot a 20 százalékos áfakulccsal csak így tudtunk bevételezni. A DOS-os program nem adott lehetőséget azonos anyag kétféle áfakulcson történő nyilvántartására. A raktári készletet az iskola raktárosa sem tudta volna megkülönböztetni, illetve külön tárolni. Emiatt a készletek értéke csökkent. Ezen változást a mérlegjelentés 07. Értékelés oszlopában mutattuk ki, tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatása miatti értékváltozásként. Áfa-visszaigénylésre nem vagyunk jogosultak.
1546. cikk / 2029 Szolgáltatás díjának kiszámlázása
Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
1547. cikk / 2029 PHARE-támogatással kapcsolatos rezsitérítés elszámolása
Kérdés: Intézményünk PHARE-programra pályázott sikeresen. A kapott támogatást még 2005-ben lekönyveltük, mint átvett pénzeszközt, és elkülönített bankszámlán kezeljük. Most lehetőség volt arra, hogy a program során felmerült rezsiköltségek egy részét elszámolhassuk a program terhére. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az elkülönített bankszámláról az intézmény fő bankszámlájára átutaltuk az összeget. Miként könyveljük ezt az átutalást? Bevételként? Ha igen, akkor áfaköteles, vagy -mentes? Vagy egyszerű átvezetésként a két bankszámla között? Milyen könyvelési tételekkel könyveljük le a gazdasági eseményt?
1548. cikk / 2029 Fantázianév a számlán
Kérdés: Óvodai konyhánk egyik beszállítója számláján a vállalkozás fantázianevét tünteti fel. Elfogadható-e a számla hiteles bizonylatként?
1549. cikk / 2029 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?
1550. cikk / 2029 Települési víziközmű
Kérdés: Az önkormányzat víz- és csatornaszolgáltatási feladatait 100 százalékban az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság látja el. A szolgáltatást a társaság az önkormányzat által beapportált és azt követően 1995-től saját beruházásában megvalósított saját tulajdonú víziközmű-vagyona felhasználásával nyújtja. A Htv., illetve az Áht. 2005. évi XCII. módosítása alapján az önkormányzatok a tulajdonukban lévő, korlátozottan forgalomképes víziközmű-vagyont vagyonkezelésbe adhatják. A törvénymódosítás 2007. január 1-jén lép hatályba. A vagyonkezelés intézményével az önkormányzat a tulajdonjog megtartása mellett minden üzemeltetési és vagyonkezelési feladatot átadhat a vagyonkezelőnek, így az eszközökkel kapcsolatos beruházási feladatokat is. Mivel a kijelölés törvényi felhatalmazáson alapul, helyes-e az a feltételezés, hogy az ingyenesen megszerzett vagyonkezelői jog átadása, gyakorlása nem keletkeztet általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget? Ha a vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő ingyenesen szerzi meg, a vagyonkezelésbe adás az önkormányzat részéről gazdasági tevékenységnek minősül-e? A vagyonkezelői jog átadása közhatalmi tevékenységnek minősül-e az önkormányzat szempontjából? Amennyiben nem minősül annak, akkor az önkormányzat csak a megépült közmű ellenérték fejében történő bérbeadásával, vagy pályáztatás keretében ellenérték fejében való vagyonkezelésbe adással válik-e jogosulttá az áfa levonására?
