Találati lista:
1. cikk / 83 Távhőfogyasztás továbbszámlázása
Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?
2. cikk / 83 Külföldi tanulmányi kirándulás
Kérdés: Iskolánkban a 12. osztályos évfolyam tanulói lengyelországi tanulmányi kiránduláson vesznek részt 2025 szeptemberében. Nem utazási irodán keresztül történik a kiutazásuk, hanem közvetlenül az intézményünk rendelné meg a szálláshely-szolgáltatást a lengyelországi hoteltől. Intézményünk nem rendelkezik EU-s adószámmal. Szükséges-e EU-s adószámot igényeljünk a szálláshely igénybevétele miatt?
3. cikk / 83 Bölcsődei sószoba és játszóház igénybevétele
Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?
4. cikk / 83 Étkezőhelyi vendéglátás áfája
Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú cég több telephellyel rendelkezik. Az egyik telephely éttermi szolgáltatást nyújt, saját konyhája van. Egy másik telephelyen táboroztatás és szálláshely-szolgáltatás történik. Az ételt az első telephelyről átszállítják a táborba. Ez esetben is él-e a kedvezményes áfakulcs? Számlázhatok-e 5%-os áfakulccsal annak, aki az étkeztetést a táborhelyen veszi igénybe? Vagy ez már nem minősül helyben fogyasztásnak, és 27%-kal kell számláznom?
5. cikk / 83 Betétdíjas palackok az iskolai büfében
Kérdés: A konyha mint önkormányzati költségvetési szerv a közétkeztetési feladatok mellett iskolai büfét üzemeltet. A büfében betétdíjas palackos ásványvizet és üdítőt is árulnak. Hogyan kell eljárni a betétdíjjal kapcsolatban? Mindenképpen külön tételként fel kell tüntetni a blokkon? Kötelező-e visszavenni a palackot? Visszaadható-e a gyerek részére az 50 Ft, amennyiben visszahozza az üres üveget?
6. cikk / 83 Internethasználat továbbszámlázása
Kérdés: Az önkormányzat a flottában szereplő céges mobiltelefonhoz tartozó alapcsomagon felüli internetdíjat továbbszámlázza a magánszemélynek. A számlán szereplő 5%-os mértékkel vagy 27%-os áfakulccsal kell továbbszámlázni? Semmilyen más szolgáltatást nem nyújtunk neki, kizárólag az internet díját számlázzuk tovább.
7. cikk / 83 Ingyenesen használatba adott ingatlan rezsije
Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?
8. cikk / 83 Termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díj
Kérdés: Intézményünk könyvet értékesít, melyet a vevő részére futárszolgálat segítségével házhoz szállíttat. A fuvarozást, futárszolgáltatást fő tevékenységként végző cég szállítási díjként számlázza ki minden esetben 27%-os áfatartalommal intézményünk részére. A termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díjat hogyan kell szerepeltetni a számlán? Az áfa tartalma a termékértékesítéshez igazodik, mint járulékos költség, azaz ha az értékesített terméken az áfakulcs 5% (például könyvértékesítés esetében), akkor a szállítási díjat is 5%-os áfatartalommal kell a számlán feltüntetni? Vagy az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ez a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, 27%-os áfatartalommal szerepeltethető a számlán, mint közvetített szolgáltatás? Ebben az esetben hogyan értelmezhető az Áfa-tv. 71. §-ának (4) bekezdése, miszerint: "Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon."
9. cikk / 83 Továbbszámlázás során alkalmazott áfakulcs
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). Hogyan számlázom tovább a temetkezési szolgáltatótól kapott temetési költségekről szóló tételeket az elhunyt lakóhelye szerinti önkormányzatnak? Áfásan vagy áfamentesen? Alanyi adómentes vállalkozótól kapott számlát (AAM) – szakértői díj – szintén továbbszámlázom, nem kapcsolódik főszolgáltatáshoz. Ahogy kaptam, úgy számlázom tovább, vagy, mint általam nyújtott közvetített szolgáltatás, 27%-os áfával?
10. cikk / 83 Közüzemi számlák továbbszámlázása
Kérdés: A kerületi költségvetési szervek közül néhány közös épületben végzi a tevékenységét, melyhez az ingatlant ingyenes használatba kapják az önkormányzattól. A közüzemi díjaknál nem minden esetben volt megvalósítható a mérőórával való elkülönítés, illetve a felszerelt almérő alapján nem kerül külön számlázásra a fogyasztás a szolgáltató által. Ennek eredményeként az érintett intézmények nem csak a saját fogyasztásuknak megfelelő közüzemi díjat fizetik. A 2022. évig ezek a kiadások nem kerültek továbbszámlázásra, ott maradtak az intézménynél. A jelentősen megnövekedett energiaárak miatt ez a rendszer felülvizsgálatra került. A fenntartó önkormányzattal egyeztetve a 2023. évtől ezen közüzemi kiadások továbbszámlázásra kerülnek az intézmények között. Valamennyi intézmény végez áfás tevékenységet (közétkeztetés), egyéb áfás tevékenységük nincs. A közüzemi számlák esetében van olyan, ahol almérővel megállapítható a másik intézmény tényleges fogyasztása, vagyis a számláról konkrétan leolvasható a továbbszámlázás összege. Viszont van olyan eset is, ahol csak mutatószámok alkalmazásával valósítható meg az elkülönítés (pl. távfűtés esetén légköbméter arányában). Milyen áfakulcsot kell a továbbszámlázás esetén alkalmazni, általánosan a 27%-ot, vagy az áram esetében az áfakörön kívüli, illetve távhő esetében a kezdvezményes 5%-ot? Eltér-e a fenti két eset (mérőóra szerinti vagy számított fogyasztás)? Illetve van-e lehetősége az intézménynek a továbbszámlázott energia áfájának visszaigénylésére?
