268 talált cikk az arányosítás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk szeméttelepet működtet társulásban két másik községgel. A szeméttelep-karbantartási feladatot ellátó vállalkozó evás, alanyi adómentes, de továbbszámlázásnál áfát is szerepeltetünk a számlán. Hogyan történik a számla kiállítása az evás vállalkozó esetében és továbbszámlázás esetén?

Kérdés: Szeretnék állásfoglalást kérni az új Áfa-tv. szerint az alábbiakban: – Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, melynek négy, részben önálló intézménye van; – A bölcsődék tárgyi adómentes tevékenység (gyermekfelügyelet) mellett adóköteles étkeztetést végeznek; – A bölcsődéknek saját konyhájuk van; – Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek térítési díjat fizet; – Működést finanszírozó önkormányzati támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk; – Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. A kérdésem az lenne, hogy az új Áfa-tv. szerint hogyan számolom az áfát? (Idáig alkalmaztam megosztást és arányosítást, és számításaim az APEH-revízió szerint is rendben voltak.) A támogatást továbbra is bele kell venni a képletbe?

Kérdés: Egy középiskola (költségvetési szerv) alapító okiratában szerepel a közétkeztetés. Az Áfa-tv. 85. § alapján tekinthető-e adó alóli mentességnek az étkezéssel kapcsolatos áfa, ha az étkezést egy gt.-ből, mint vásárolt élelmezést megveszi, és azt kiszámlázza a tanulóknak (térítési díjként)?

Kérdés: Művelődési központ és könyvtár vagyunk, az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye. Adószámmal rendelkezünk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk. Az intézmény alaptevékenységei: színházi előadás tartása, tanfolyamok, terem bérbeadása, könyvtári szolgáltatás, melyek áfaköteles tevékenységek. Tehát az intézmény bevételei az önkormányzati támogatás, illetve pályázaton nyert pénz kivételével mind áfát tartalmaznak, melyet be is vallunk. Kiadásaink áfájának azon részét, melyek ezen bevételeinkkel szemben merülnek fel, visszaigényeljük. Vannak olyan rendezvényeink, melyek nem bevételesek, pl. május 1-jei programok, vagy egy kiállítás rendezése. Ezeknek az áfáját nem igényeljük vissza. Tehát jól gondoljuk-e, hogy amennyiben bevételeink mind áfakötelesek, így a kiadásainknak az áfáját, melyek ezekkel kapcsolatosak, visszaigényelhetjük, és így az arányosítást nem kell alkalmaznunk?

Kérdés: Önkormányzatként helyi televíziót üzemeltető kht.-t alapítottunk 2005-ben. Önkormányzati támogatásból finanszíroztuk a működését. A kht. reklámszolgáltatást is nyújtott, amelyből jövedelme származott. Kizárólagosan a reklámtevékenységgel kapcsolatos beszerzések, költségek áfája levonható-e, ha az ebből származó bevétel magasabb, mint a felszámított áfa?

Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.

Kérdés: Önkormányzatunk személygépkocsit lízingelt (nyílt végű lízing). Kérdésünk, hogy levonható-e a lízingdíj áfája? Jól tudjuk, hogy a személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó díjak áfája nem vonható le?

Kérdés: Szervezetünk a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 19-19/A §-a alapján akadálymentesítési kötelezettségének megvalósításához 2006-ban támogatást kapott. A vonatkozó rendelkezések alapján nem egyértelmű számunkra, hogy van-e a támogatásra való tekintettel arányosítási kötelezettségünk. Egyáltalán van-e még olyan támogatás, amely miatt arányosítani kell?