Néptánccsoport fellépőruháinak nyilvántartása

Kérdés: Az önkormányzat működtetésében lévő közösségi ház keretein belül néptánccsoport működik. A néptánccsoport működését az önkormányzat finanszírozza. A táncosok fellépőruházatát szintén az önkormányzat szerzi be. A fellépőruhák, cipők, csizmák, kellékek beszerzését tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy elegendő anyagköltségként elszámolni? Amennyiben anyagköltségként könyvelendő, kell-e nyilvántartást vezetni róla?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (7) bekezdése értelmében az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé besorolni. Az Áhsz. 10. §-ának (5) bekezdése alapján, az Szt. előírásaival összhangban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Parkosítás áfájának elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk szolgáltatóházat épített bérbeadási céllal, mely beruházás áfáját visszaigényelte. A szolgáltatóház parkosítására vonatkozó számla áfája is levonásba helyezhető?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szolgáltatóházat áfás ellenértékért adják bérbe, akkor a beruházás áfájának levonása helyes. A parkosítás a beruházás része. A parkosítás teljes bekerülési értékét beruházásként kell elszámolni, és a használatbavételkor (a parkosítás befejezésekor)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Eszközvásárlás során speciális helyzet

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
Részlet a válaszából: […] A 0. számlaosztályból az 1. számlaosztályba „visszavezetés” arra az esetre vonatkozik, ha az államháztartás szervezete a saját tulajdonában lévő eszközt korábban vagyonkezelésbe adta államháztartáson belülre, így az eszközöket ki kellett vezetnie a 412. Nemzeti vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás

Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
Részlet a válaszából: […] A társulási megállapodás, a kft.-vel kötött szerződés előírásainak ismerete hiányában teljes körű válasz a kérdésre nem adható.Feltételezzük, hogy a kft. által a visszatartott 70% terhére vásárolt eszközöket az önkormányzat a követelésbe beszámítja, tehát a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon

Kérdés:

Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére – feladatainak ellátásához – jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv a könyveiben a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket mutathatja ki. Az ingyenes vagy térítés fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés:

Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Részlet a válaszából: […] 1. A társulási szerződésben kell rögzíteni, hogy a társulásban részt vevő tagok milyen vagyoni hozzájárulást nyújtanak a társulás alapításába. Ezzel a vagyonnal a társulás megszűnésekor vagy a tag kilépésekor el kell számolni. Az 1997. évi CXXXV. törvény 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Földcsereügyletek elszámolása

Kérdés:

Az önkormányzat alanyi adómentes. Adásvétellel vegyes földcsereszerződéssel "szántó" megnevezésű ingatlant cserélt. Az ingatlanok területnagyságának különbségére tekintettel a cserélő féltől értékkülönbözet megfizetésére került sor. (Az önkormányzatnak pénzforgalmi bevétele keletkezett.) Az ügyletről kell-e számlát kiállítani az önkormányzatnak, és ha kell, akkor a számlán mely összeg szerepel: csak az "adásvétel" jogcímén eladott négyzetméter földterület értéke, vagy a "csere" jogcímén átadott négyzetméter földterület értékét is fel kell tüntetni? A csereügyletekről kell-e számlát kiállítani?

Részlet a válaszából: […] Az alanyi adómentes adóalany főszabály szerint nem számít fel áfát, és nem vonja le az előzetesen felszámított áfát. Az Áfa-tv. 187. §-ának (3) bekezdése szerint az alanyi adómentesség értékhatárába nem számítható be, azaz nem járhat el alanyi adómentesként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Idegen épületen végzett felújítás

Kérdés: Egy társulás fenntartása alatt álló intézmény felújítást végeztetett egy egyházi tulajdonban lévő épületen. Tudomásunk szerint az intézménynél, mint idegen ingatlanon végzett beruházás, ezt a felújítási tételt nem szerepeltethetjük, az intézménynek ingatlan vagyona nincs. Megoldás lehet-e, ha térítésmentesen az intézmény átadná a felújítás értékét a fenntartó társulás részére? Az ingatlant az intézmény bérli az egyháztól, bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződést az intézmény kötötte a tulajdonos egyházzal, a fenntartó nem áll szerződéses kapcsolatban az egyházzal. A felújításhoz az egyház szóban járult hozzá, anyagilag nem támogatta.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Önkormányzati ingatlan felújítása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat felújítást végzett egy ingatlanon, amely támogatásból valósult meg. A felújítás nem az önkormányzat saját ingatlanján történt, a számlán tetőfedés és ácsmunka szerepel. A támogatói okiratban szereplő fenntartási idő 5 év. A leírtak alapján hogyan szükséges a felújítást nyilvántartani, könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a nemzetiségi önkormányzat a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése értelmében az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
1
2
3
…
8