592 talált cikk a besorolás kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy körjegyzőségen, ahol a jegyző szerint kormányrendelet írja elő, hogy a munkakör betöltéséhez mérlegképes végzettség szükséges. Ezért nem jár a képzettségi pótlék. Ezek szerint elképzelhető, hogy van egy emelt szintű végzettségem, és mégis a besorolás alapján annyi munkabér jár, mint egy sima gimnáziumi érettségivel rendelkező köztisztviselőnek?

Kérdés: Be lehet-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe a fizetési fokozat megállapításánál egy önkormányzat jegyzője esetében az 1998. január 1-jét megelőző katonai kollégiumi (középiskolai) és katonai hallgatói (főiskolai) viszonyban töltött időket, amelyeket a rendvédelmi dolgozóknál beszámítanak a szolgálati időbe?

Kérdés: Általános iskola igazgatója elvégezte a közoktatási vezető szakirányú továbbképzést, mely pedagógus-szakvizsgával egyenértékű. Ez alapján "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba került átsorolásra. Az igazgató további végzettséggel is rendelkezik, méghozzá humánszervező egyetemi végzettséggel. Ez alapján át lehet-e sorolni "H" fizetési osztályba?

Kérdés: Az egész ország a fordított adózásról beszél. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez mit jelent a költségvetési szervek vonatkozásában, illetve mikor mire kell figyelni az alkalmazása során?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó megyei önkormányzat által fenntartott intézmény vagyunk. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Évekkel ezelőtt néhány dolgozónk munkakörére, illetve jó munkavégzésére tekintettel munkáltatói többlet címén kapott illetményemelést. Az idei évben a fenntartó levele alapján, amennyiben egy dolgozó rendelkezik ilyennel, a soros előrelépés összegét, illetve a minimálbérre történő kiegészítést (2008. január 1-jétől) csak a munkáltatói döntésen alapuló többlet beszámításával lehet figyelembe venni. Így tehát, akinek van többlete (eddig megérdemelte), az rosszul jár, mert nem növekszik az illetménye, akinek nincs (mert eddig is magasabb volt a fizetése, vagy munkája alapján nem érdemelte ki), az pedig jól jár, mert megkapja a magasabb fokozatért járó többletet. Önök szerint így jogszerűen jár el a munkáltató?

Kérdés: Önkormányzatunk használt gépkocsiját szeretné térítésmentesen a helyi rendőrség vagy egy közalapítvány tulajdonába adni. E tevékenység áfaköteles termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?

Kérdés: Középiskolában dolgozó közalkalmazott esetében, aki a pedagógusi végzettsége mellé szakirányú végzettségéről csak egy tanúsítványt tud felmutatni, beszámítható-e az illetménynövekedésnél a Kjt. 66. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a 7 százalékos növekedés?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk besorolásával kapcsolatos a kérdésünk. A dolgozó munkahelyei: 1977. augusztus 1.-1977. szeptember 15-ig raktáros nem közszférában. 1977. szeptember 16.-1990. december 31-ig a tanácsnál előadó. 1991. január 1-jétől máig önkormányzati hivatalnál köztisztviselő. Közben 1980. november 18-tól 1982. február 14-ig sorkatona volt. Iskolai végzettsége középfokú. Mikor jár neki a 30 éves jubileumi jutalom, illetve most milyen fizetési fokozatba kellene tartoznia?

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló jubileumi jutalmának számításánál mely munkaviszonyok vehetők figyelembe az alábbi esetekben? 1. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló csak a közszférában dolgozott, azonban azt a fenti időpont előtt megszakította, majd ismét a közszférába került; 2. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül a közszférában dolgozott, azonban munkaviszonyát a fenti időpont után megszakította, majd ismét a közszférába került; 3. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül, de nem a közszférában dolgozott, majd áthelyezéssel a fenti időpont után közalkalmazotti jogviszonyba került, és munkaviszonyát csak ez után szakította meg.