385 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati társulás saját alapítású, 100%-osan tulajdonában lévő kft.-je 2018-ban végelszámolásra került, a cégbíróság is törölte. A végelszámoló viszont a megszűnt kft. számlájáról csak 2019. januárban vezettette át a társulás számlájára – a vagyonfelosztásban az alapítóra engedményezett – összeget.
Kérdéseim:
1. 2018-ban a társulás kivezetheti-e ezt a részesedést a könyveiből (az állományi számláról)?
2. Az alapítói tőke 500 E Ft volt, ennél nagyobb összeg lett visszavezetve a megszűnt kft. bankszámlájáról 2019-ben. Hogyan kell a könyvelést 2018-ban és 2019-ben elvégezni?

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat év végi (2018. 12. 28.) bankszámlaegyenlege negatív lett a bank általi pénzforgalmi jutalék terhelése miatt. A negatív egyenleg 1887 Ft. A nemzetiségi önkormányzat folyószámla-hitelkerettel/likvid hitellel szerződés alapján nem rendelkezik, a bank úgynevezett technikai hitelt nyújtott. Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget? Hosszú lejáratú hitelként kell kimutatni?

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!

Kérdés: Európai uniós, államháztartáson belüli támogatásban részesültünk, és eddig 3 millió forintot utaltak előlegként december 31-ig. A támogatás többi részét még nem kaptuk meg, és a pályázati elszámolás sem történt meg. Hogyan kell könyvelnünk az év végéig beérkezett összeget?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év végén és az azt követő év elején beérkező számlákat? Hogyan kell eljárnunk, amikor a számla teljesítése áthúzódik a következő évre?

Kérdés: Saját konyhával rendelkező bentlakásos szociális ellátásokat, továbbá gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményben milyen kormányzati funkción lehet elszámolni a munkahelyi étkeztetés kiadásait és bevételeit? Óvoda és bölcsőde esetén külön kormányzati funkciókód szolgál a munkahelyi étkeztetés elszámolására, de szociális intézményre nem találunk ilyet. Az Intézmény SZMSZ-e a munkahelyi étkeztetést emiatt vállalkozási tevékenységként határozza meg, ezért a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funkción számoljuk el. Helyes-e ez a gyakorlat? Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi a vállalkozási tevékenység folytatását, akkor a munkahelyi étkeztetést is meg kell szüntetni?

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)

Kérdés: Adott egy társaság, amely egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor. A társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termékértékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing-, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé.
A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott.
A leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?

Kérdés: Kérdés: Költségvetési intézmény használati szerződést kötött vagyonkezelésben levő intézményre. Az épület üzemeltetésének arányos költségeit a használatba vevő havonta megtéríti a használatba adónak százalékos arányban a szerződésben foglaltak szerint. Hogyan könyveljük?

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (3) bekezdése július 26-tól az alábbiakra módosult: "A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni." Kell-e ezt a bekezdést alkalmazni a helyi önkormányzat költségvetési szervére, illetve a társulás költségvetési szervére, illetve akkor, ha pályázat fő kedvezményezettje az önkormányzat, de az uniós pályázati támogatása tartalma nem éri el az 50 millió Ft-ot, ellenben a vele konzorciumban lévő társulás által alapított költségvetési intézményé igen? Kell-e ilyen esetben az önkormányzatnak és/vagy az intézménynek kincstári alszámlát nyitnia?