1133 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Az új Áfa-tv. több esetben bejelentési kötelezettséget ír elő az adózóknak. A bejelentéseket az adóévet megelőzően kell megtenni, de a törvény csak január 1-jén lép hatályba. Lesz-e külön adatlap a bejelentésre? A korábbiakban egy új bejelentés megtételekor az adóhatóság a bejelentési határidőt meghosszabbította. Lehet, hogy ez most is megtörténik?

Kérdés: A költségvetési szerv a számviteli politikájában szabályozta, hogy a 100 000 Ft egyedi bekerülési érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök egy összegben dologi kiadásként elszámolhatók. Sok esetben előfordul viszont, hogy olyan eszközöket szerzünk be, melyekről biztosan tudjuk, hogy éven túl használjuk, ám bekerülési értékük nem éri el a 100 000 Ft-ot. Könyvelhetjük-e ebben az esetben a befektetett eszközök közé? Mi ilyenkor a döntő, az, hogy éven túl használható az eszköz, vagy a már szabályozott értékhatár?

Kérdés: Intézményünk személygépkocsit vásárol a beruházás terhére, ezzel egy időben értékesít beszámítással egyet. A számlán a beszámítás miatt a fizetendő összeg a két gépkocsi közti különbség. Milyen könyvelési tételek jelentkeznek, ami pénzforgalmi, nem pénzforgalmi, illetve a tárgyieszköz-nyilvántartásban mint állományváltozás?

Kérdés: Szociális intézményünk pszichiátriai betegek ellátását, idősek bentlakásos ellátását, házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, családsegítő szolgáltatást végez. Saját konyhát üzemeltetünk. A konyhára beszerzett anyagokra kell-e egyszerűsített közbeszerzést meghirdetni, vagy vonatkozik ránk a 2005. évi XCIV. tv. a 2003. évi CXXIX. tv. 243. § (3) bekezdése, mely szerint a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. tv. szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés, valamint szolgáltatás megrendelése esetén nem kell alkalmazni a közbeszerzési eljárást?

Kérdés: Intézményünk működési körébe iskolák, bölcsődék és szociális intézmények étkeztetése tartozik. Tevékenységünkhöz az önkormányzati támogatást intézményi finanszírozásként kapjuk. Többek között a Költségvetési Levelek év elején megjelent számaiban az jelent meg, hogy ebben az esetben a támogatás nem adóalap, csak az ellátottak étkezési térítési díja és kapcsolódó beszerzése előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható. Esetünkben az önkormányzat képviselő-testülete az ellátottak térítési díját határozza meg (ha közben árváltozás történik, azt a rendelet nem követi le). Az intézményfinanszírozás nem étkezési finanszírozás, nincs lejelentve a tényleges adagfogyasztás az önkormányzat felé, a felügyeleti támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Jól értelmezzük, hogy a támogatás ebben az esetben nem adóalap?

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?

Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?

Kérdés: 2007. február hóban új tehergépkocsit vásárolt önkormányzatunk 4 millió Ft értékben, augusztus hóban pedig értékesítettük régi tehergépkocsinkat, 1 millió Ft értékben. Az eladási érték áfatartalmát levonásba helyezhetjük-e, elkerülve ezzel az áfa kétszeres megfizetését?

Kérdés: Cégünk értéknövelő felújítást végeztetett saját ingatlanunkon. A kivitelezést szerződések alapján külső vállalkozások végezték. A kivitelezés során előfordul, hogy a kivitelezők az anyagok vásárlásakor a mi cégünk nevére vásároltak. Ezeket a számlák alapján megtérítettük részükre. Ilyen esetben a felújítás (beruházás) hogyan számolható el? Saját termelésű eszközként vagy egyszerűen beruházásként kell elszámolni, vagy mindkét megoldás megfelelő? Ha saját termelésű eszközként számoljuk el, a teljes beruházást kell-e figyelembe venni, vagy csak a vásárolt anyagokat?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében kedvezményezettként támogatást nyert. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 100 százaléka. A számlák támogatási összegének kifizetése az irányító hatóság lebonyolítási számlájáról közvetlenül a szállítók részére történik. A kiadások és bevételek pénzforgalom nélküli tételként az alábbiak: A kiadások elszámolása – közgazdasági osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 1-5. Ki ei. telj. számlái – K 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – funkcionális osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 662. Struk A tám. Ki – K 1-5. Átvezetési számlák – ha eszközbeszerzés történt, állományba vétele T 1-2. Eszköz állományi számlája – K 4122. Tőkeváltozások (pénzf) kötelezettség kivezetése T 441. Szállítók – K 4122 Tőkeváltozások (pénzf) Az IH/KSZ-től kapott támogatás elszámolása (IHSZ-értesítés alapján) közgazdasági osztályozású bevételek elszámolása T 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – K 46422 Működési célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból – K 46522. Felhalm. célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból funkcionális osztályozású bevételek elszámolása T 479. Tám. PÁ átvezetési számlája – K992. Alaptev. szakfeladatának bevételei Kérdésünk: A pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolásához kapcsolódik-e előirányzat-módosítás? A könyvelési tételeknek meg kell-e jelenniük a pénzforgalmi jelentésben?