1098 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Tervezési munkánk során mi bonyolítjuk a szakhatósági engedélyek beszerzését is. Ezen engedélyek meghatározott díjak ellenében kerülnek kiadásra. Az engedélyező hatóság az engedélyek díjáról áfát nem tartalmazó számlát állít ki nevünkre, mivel az Áfa-tv. 4/A §-a alapján közhatalmi tevékenysége körében végzi az engedélyezési tevékenységet. Az engedélyek díját tovább kívánjuk hárítani a megrendelők felé. Kérdésünk, hogy kell-e az így áthárított díjakról áfás számlát kiállítani?

Kérdés: Költségvetési intézet 2001 óta 2524. szolgálati kutya főkönyvi számlán nyilvántartott 5 db kutyát, melyek értéke 5000 és 80 000 forint között van. (Az életkoruk 6-7 év.) A kutyákat szolgálati feladat ellátására képezték ki, és évente minősítik. (Továbbtenyésztés nem végezhető az állatokkal.) – Az 50 ezer forint feletti állatokat át kell-e vezetni a 1411. számlára? Az értékcsökkenés elszámolásainak kezdete 2004 decembere? – Az 50 ezer forint alattiak értékkel maradjanak a készletek között, vagy kiadásukkor már 0 forint értékkel kell hogy szerepeljenek? – A kölyökként kapott 5000 forint eszmei értékű kutya felnőtt, kiképzett állat lett. Értéke növekedhetne?

Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bek. szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon díjából az előzetesen felszámított áfa 50%-a nem vonható le. Elkülönítve kell-e megállapítani a mobiltelefonra és a vezetékes telefonra vonatkozóan az 50%-os arányt?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény önköltséges képzéséhez külső, számlát adó oktatókat vesz igénybe. A képzés bevételeit és költségeit önálló témaszámon könyvelik. A képzés nyereséges. A képzés a felsőoktatási intézmény tantermeiben és eszközeivel (pl. projektor) történik. A képzés adminisztrációját (számlázás, könyvelés) a felsőoktatási intézmény gazdasági hivatala végzi. Önköltségszabályzat alapján készült kalkulációval rezsiköltséget és érdekeltségialap-hozzájárulást fizet a képzés a felsőoktatási intézménynek. A képzés beszerzéseit terhelő áfát visszaigényelheti-e a felsőoktatási intézmény, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású önálló intézményhez négy, részben önálló intézmény tartozik. A részben önállóak az alapító okiratuk szerint jogi személyiséggel rendelkező szervek. Az intézmények egy adószámmal – az önálló intézmény adószámával – rendelkeznek, a tevékenységük során számlákat, bizonylatokat állítanak ki. A számlán az intézmény megnevezésénél az alapító okirat szerinti intézményi nevet kell feltüntetni, vagy az önálló intézmény nevét, mivel az adószám ehhez az intézményi névhez kapcsolódik.

Kérdés: Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?

Kérdés: Költségvetési intézményként arányosítjuk az áfának azt a részét, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egyéb törvény által előírt tevékenységet (régészeti feltárás) átvett pénzeszközből finanszírozza az intézmény. Ez kiszámlázásra kerül, az intézmény az áfáját befizeti. A felhasználásról elszámolással tartozik, ezért tételesen elkülöníti a beszerzéseket, külön részgazdaként kerül a kiadás könyvelésre. Ezt a tevékenységet intézményfinanszírozás és egyéb támogatás nem érinti. Ebben az esetben visszaigényelhető-e az áfa erre az elkülönített tevékenységre? Egy arányszámot, ún. nagy arányszámot számolunk, amiben benne van az összes bevétel, ami kiszámlázásra kerül. A beérkező számlák áfáját elkülönítjük arányosításba bevontra és visszaigényelhetőre. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha ebből az átvett pénzeszközből olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely már kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez is, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egy ingatlan vétele történne abból az átvett pénzből, amely nem minősül támogatásnak (szolgáltatásként kerül kiszámlázásra). Mivel az épület nemcsak azt a tevékenységet szolgálná, amire az átvett pénzt kaptuk, hanem az elkövetkező években az intézménynek raktárként, feldolgozóműhelyként szolgálna.

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk. Szakfeladatunk között van áfaköteles és áfamentes tevékenység is. A hivatal szennyvíztelep-bővítést tervez 2005. évben. (A szennyvíztelep bérbe van adva.) A bővítéshez saját adóköteles bevételt és egyéb szakfeladattól átvett pénzeszközt használ fel, amennyiben hitelt kell felvenni a beruházáshoz, azt saját bevételéből fizeti. Analitikában az önkormányzat el tudja különíteni ezen beruházás bevételeit és kiadásait. A fentieket be kell-e vonni az arányosításba?

Kérdés: Iskolánk részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Egyik dolgozónk az iskola részére szakmai anyagot vásárolt, a számla az iskola nevére, címére szólt. Előzetesen nem vett fel pénzt pénztárunkból, saját hitelkártyájával fizetett, így a számlán fizetési módként hitelkártya szerepelt. Az önálló intézmény visszautasította a számla lekönyvelését. Helyesen járt-e el? Ha igen – mivel a dolgozó felé a kifizetés megtörtént –, van-e megoldás a számla szabályszerű rendezésére, lekönyvelésére? Szakszolgálati dolgozóink ruházati költségtérítésben részesülnek, a ruházati költségtérítés összegét folyószámlájukra utaljuk. A felhasználásról az iskola nevére, címére szóló számlával számolnak el. Vásárlásaikat szívesen bonyolítják bankkártyával. Ebben az esetben jogszerű, szabályos fizetési mód-e a bankkártya?

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk, a diákok tankönyvforgalmazása az intézményen keresztül folyik. Megbízásos jogviszonyban 2 pedagógus látja el a tankönyvterjesztést a tankönyvforgalmazó és a diákok között. A megbízott tankönyvfelelősök befizetik az intézménynek a diákok által fizetett könyvek ellenértékét. Az intézmény, a nevére szóló számlák alapján, az összeget (áfás összeg) átutalja a tankönyforgalmazónak. Amikor befizetik az intézmény pénztárába, akkor az összeg áfatartalmát külön kell-e kezelni, befizetendő áfa keletkezik-e? Ha igen, akkor az intézménynek kétszeres áfafizetési kötelezettsége van, miután a tevékenysége nem jogosítja fel áfa-visszaigénylésre?