Gyermekétkeztetés áfájának számítása vásárolt szolgáltatás esetén

Kérdés: Helyes-e az általunk alkalmazott számítási mód az adóalap és az áfa tekintetében? Fizetendő áfa: gyermekétkezési térítési díj bevétele + adagszám alapján meghatározott rezsidíj (a vásárolt szolgáltatás és az étkezési térítési díj bevétele közötti különbség) adott bevallási időszakra vonatkozóan, melyet a fenntartó támogatás formájában biztosít). Levonható áfa: a vásárolt szolgáltatás áfájából levonjuk az ingyenes és a részben kedvezményes étkezők adagszám alapján meghatározott térítésidíj-áfáját, mert ennek az áfája nem vonható le, mert fizetendő adóalapot sem képez.
Részlet a válaszából: […] A gyermekétkeztetés térítési díját a Gyvt. 155. §-ának (3) bekezdése határozza meg. E szerint az ellátottak részére az élelmezés-nyersanyagköltség számlázható. A fizetendő áfa alapja a kiszámlázott összeg. A vásárolt élelmezésben az ételszállító által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Iskolai tanulók támogatása nemzetiségi önkormányzat által

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatnak van-e lehetősége arra, hogy támogassa az iskolásokat, például tanév elején füzetcsomaggal vagy ösztöndíjjal? Kell-e ezt szabályoznia határozattal, ha igen, akkor hogyan? Hogyan változik a szabályozás akkor, ha csak a nemzetiségi tanulókat kívánja támogatni? Ha pedig pénzbeni a támogatás, akkor a támogatottnak keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni és dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel járó adminisztratív kötelezettséget (pl. a tanulók részére adóazonosító jel kérése, a tanulóknak személyi­jövedelemadó-bevallás benyújtása stb.). Ennek megfelelően a támogatás ilyen formája nem javasolt.Az Szja-tv. szerinti adómentes juttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Felújítás garanciális visszatartással

Kérdés: Költségvetési intézmény egy kivitelező céggel olyan vállalkozási szerződést kötött, hogy a felújítási munkálatokról a kivitelező 2 db részszámla és 1 db végszámla benyújtására jogosult, továbbá a garanciális visszatartás mértéke a nettó vállalkozói díj 5%-a. A jótállási idő 2 év. A vállalkozó fordított adós számlákat állít ki az elvégzett munkák alapján. A vállalkozó a számláját úgy állította ki, hogy FAD-os tételként kiszámlázta az elvégzett munka díját, ebből levonta tárgyi mentes tételként az 5%-ot és a számla végösszegeként a munkadíj mínusz az 5% szerepel. Helyes-e az így a kiállított számla, és ez alapján utalásra és könyvelésre az 5%-kal csökkentett összeg kerül, vagy a végösszegnél nem kellene levonni az 5%-ot, és szállítói kötelezettségként kellene azt kimutatnunk a 2 éves garanciális időszak végéig? Az áfabevalláshoz (FAD-os számláról van szó) az 5%-os garanciális visszatartás nélküli vagy az azzal csökkentett összeget kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozó a számláján feltehetően nem mentes, hanem fordított adós, áfát nem tartalmazó tételként mutatta ki a garanciális visszatartást. A garanciális visszatartás számlán való feltüntetésére vonatkozó kifejezett jogszabályi előírást (kötelezettséget) sem az Szt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Elévült időszakot érintő érvénytelen számla

Kérdés: Önkormányzatunk 2008-ban kiszámlázott egy teljesítést (jogot biztosított) egy vállalkozónak. A számla értékét a vállalkozó megfizette. A felek a mai napig folyamatosan vitatták az ügyletet, majd megegyezés született arról, hogy az önkormányzat elismeri teljesítésének hiányát. A számlát szükséges érvényteleníteni. Kérdésünk, hogy az érvénytelenített számla adókövetkezményét melyik időszakban kell elszámolnunk? Ha alkalmazni kell az Áfa-tv. 153/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat [mely szerint a 153/B. § az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre nem alkalmazható], akkor a 2008-ban megfizetett áfát "elbukják", hiszen 2008-ra önrevíziót már nem lehet benyújtani. Ha a hivatkozott szakasz (1) bekezdése alkalmazandó, akkor lehetőségük van a módosítás hatását elszámolni, függetlenül attól, hogy az elévülési időn túli számlát érvénytelenítik?
Részlet a válaszából: […] ...az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Nyílászárók értékesítése és beszerelése

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílás­zárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától füg­gően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell eljárni (a cég nem hárít át áfát), tehát ebben az esetben az önkormányzatnak kell az áfát felszámítania, azaz az áfabevallásban fizetendő adóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Törölt adószám visszaállítása

Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályban meghatározott egyes kivételekkel [Art. 16. § (1) bekezdés].Az adóhatóság felfüggeszti az adószámát azoknak, akik bevallási vagy adófizetési kötelezettségüknek 365 napon belül, felszólítás ellenére sem tesznek eleget. A felfüggesztő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt méhcsalád

Kérdés: Méhcsaládot szeretne az önkormányzat közcélú pályázat keretében őstermelőtől vásárolni. Hogyan kell szabályosan eljárni az őstermelő által benyújtott számla esetében, illetve ha nem ad számlát, milyen esetben kell felvásárlási jegyet a költségvetési szervnek kiállítania? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, de az Art. előírásai alapján a mezőgazdasági őstermelő részére történt kifizetésről adatszolgáltatást kell adni a 1508-as bevalláson. Ebből következőn a kincstári számfejtési körbe tartozóknak adatot kell szolgáltatniuk a mezőgazdasági őstermelőről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...§-ában foglalt szabály alapján nem helyezheti levonásba, ugyanakkor az üzemeltetésre bérbeadásra, üzemeltetésbe adásra tekintettel bevallási kötelezettsége keletkezik, és adófizetési kötelezettsége adódhat.Az ingatlan visszabérlése kapcsán felhívjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Halasztott áfa és a fordított adó

Kérdés: Önkormányzat az általánosforgalmiadó-kötelezettségeinek tekintetében havi bevalló. A fizetendő általános forgalmi adóban viszonylag jelentős tétel az Áfa-tv. 61. §-a szerinti halasztott forgalmi adó, a beruházási munkákhoz kapcsolódóan rendszeresen felmerül fordított adó is. Hogyan kell a havi általánosforgalmiadó-bevallást egyeztetni a számviteli nyilvántartásokkal?
Részlet a válaszából: […] ...segíti az egyeztetést.Megjegyezzük, hogy 2013. év végéig hatályos számviteli előírások szerint sem lehetett a költségvetésben az áfabevallás adatait az áfa főkönyvi számlákkal egyeztetni, mivel az áfa teljesítés szemléletű, a számvitel pedig pénzforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Kérdés: Költségvetési szervnek, amely nem végez vállalkozási tevékenységet, csak a konyhai szabad kapacitását – eseti jelleggel – hasznosítja (néhány rendezvénnyel), kell az Éltv. 47/B. § alapján felügyeleti díjat fizetni? Ha igen, hogyan kell kiszámítani? (A NÉBIH felügyeletidíj-bevallás internetes felületén a díj levezetésénél a jogi személyeknél, azon belül a költségvetési szervek esetében csak a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel szerepel.)
Részlet a válaszából: […] ...említett rendezvényi étkeztetés feltehetőleg nem alapfeladat, hanem vállalkozási tevékenység.Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól szóló 40/2012. (IV. 27.) VM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.
1
31
32
33
64