640 cikk rendezése:
311. cikk / 640 Gyermekétkeztetés áfájának számítása vásárolt szolgáltatás esetén
Kérdés: Helyes-e az általunk alkalmazott számítási mód az adóalap és az áfa tekintetében? Fizetendő áfa: gyermekétkezési térítési díj bevétele + adagszám alapján meghatározott rezsidíj (a vásárolt szolgáltatás és az étkezési térítési díj bevétele közötti különbség) adott bevallási időszakra vonatkozóan, melyet a fenntartó támogatás formájában biztosít). Levonható áfa: a vásárolt szolgáltatás áfájából levonjuk az ingyenes és a részben kedvezményes étkezők adagszám alapján meghatározott térítésidíj-áfáját, mert ennek az áfája nem vonható le, mert fizetendő adóalapot sem képez.
312. cikk / 640 Iskolai tanulók támogatása nemzetiségi önkormányzat által
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatnak van-e lehetősége arra, hogy támogassa az iskolásokat, például tanév elején füzetcsomaggal vagy ösztöndíjjal? Kell-e ezt szabályoznia határozattal, ha igen, akkor hogyan? Hogyan változik a szabályozás akkor, ha csak a nemzetiségi tanulókat kívánja támogatni? Ha pedig pénzbeni a támogatás, akkor a támogatottnak keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni és dokumentálni?
313. cikk / 640 Felújítás garanciális visszatartással
Kérdés: Költségvetési intézmény egy kivitelező céggel olyan vállalkozási szerződést kötött, hogy a felújítási munkálatokról a kivitelező 2 db részszámla és 1 db végszámla benyújtására jogosult, továbbá a garanciális visszatartás mértéke a nettó vállalkozói díj 5%-a. A jótállási idő 2 év. A vállalkozó fordított adós számlákat állít ki az elvégzett munkák alapján. A vállalkozó a számláját úgy állította ki, hogy FAD-os tételként kiszámlázta az elvégzett munka díját, ebből levonta tárgyi mentes tételként az 5%-ot és a számla végösszegeként a munkadíj mínusz az 5% szerepel. Helyes-e az így a kiállított számla, és ez alapján utalásra és könyvelésre az 5%-kal csökkentett összeg kerül, vagy a végösszegnél nem kellene levonni az 5%-ot, és szállítói kötelezettségként kellene azt kimutatnunk a 2 éves garanciális időszak végéig? Az áfabevalláshoz (FAD-os számláról van szó) az 5%-os garanciális visszatartás nélküli vagy az azzal csökkentett összeget kell figyelembe venni?
314. cikk / 640 Elévült időszakot érintő érvénytelen számla
Kérdés: Önkormányzatunk 2008-ban kiszámlázott egy teljesítést (jogot biztosított) egy vállalkozónak. A számla értékét a vállalkozó megfizette. A felek a mai napig folyamatosan vitatták az ügyletet, majd megegyezés született arról, hogy az önkormányzat elismeri teljesítésének hiányát. A számlát szükséges érvényteleníteni. Kérdésünk, hogy az érvénytelenített számla adókövetkezményét melyik időszakban kell elszámolnunk? Ha alkalmazni kell az Áfa-tv. 153/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat [mely szerint a 153/B. § az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre nem alkalmazható], akkor a 2008-ban megfizetett áfát "elbukják", hiszen 2008-ra önrevíziót már nem lehet benyújtani. Ha a hivatkozott szakasz (1) bekezdése alkalmazandó, akkor lehetőségük van a módosítás hatását elszámolni, függetlenül attól, hogy az elévülési időn túli számlát érvénytelenítik?
315. cikk / 640 Nyílászárók értékesítése és beszerelése
Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílászárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától függően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílászárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílászárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílászárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílászárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.
316. cikk / 640 Törölt adószám visszaállítása
Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
317. cikk / 640 Mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt méhcsalád
Kérdés: Méhcsaládot szeretne az önkormányzat közcélú pályázat keretében őstermelőtől vásárolni. Hogyan kell szabályosan eljárni az őstermelő által benyújtott számla esetében, illetve ha nem ad számlát, milyen esetben kell felvásárlási jegyet a költségvetési szervnek kiállítania? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket?
318. cikk / 640 Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa
Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
319. cikk / 640 Halasztott áfa és a fordított adó
Kérdés: Önkormányzat az általánosforgalmiadó-kötelezettségeinek tekintetében havi bevalló. A fizetendő általános forgalmi adóban viszonylag jelentős tétel az Áfa-tv. 61. §-a szerinti halasztott forgalmi adó, a beruházási munkákhoz kapcsolódóan rendszeresen felmerül fordított adó is. Hogyan kell a havi általánosforgalmiadó-bevallást egyeztetni a számviteli nyilvántartásokkal?
320. cikk / 640 Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Kérdés: Költségvetési szervnek, amely nem végez vállalkozási tevékenységet, csak a konyhai szabad kapacitását – eseti jelleggel – hasznosítja (néhány rendezvénnyel), kell az Éltv. 47/B. § alapján felügyeleti díjat fizetni? Ha igen, hogyan kell kiszámítani? (A NÉBIH felügyeletidíj-bevallás internetes felületén a díj levezetésénél a jogi személyeknél, azon belül a költségvetési szervek esetében csak a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel szerepel.)