683 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk közszolgáltatási szerződést kötött egy vállalkozással a város közigazgatási határain belül menetrend szerinti, helyi, közforgalmú autóbusz közlekedési hálózat működtetésére. Az utasok a járatokat vonaljegy nélkül, díjmentesen vehetik igénybe a teljes vonalszakaszon. A menetrend szerinti járatnak megállója van egy forgalmas üzletközpontnál, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj egy részét, számla ellenében, megtéríti önkormányzatunk részére. A szolgáltatási díjból továbbszámlázott összeget a kiadás felmerülésekor a K335 közvetített szolgáltatások rovaton számoljuk el. A bevétel elszámolása B403 közvetített szolgáltatások ellenértéke rovaton történik. Jelenleg a kiadáskor felmerülő áfát nem levonható áfaként kezeljük. A bevételhez kapcsolódó számla kiállításakor azonban 27%-os áfakulccsal számolunk, és szerepeltetjük az önkormányzat áfabevallásában. Ebben az esetben van-e lehetőségünk arra, hogy a kiadási oldalon elszámolt közvetített szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük?

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?

Kérdés: Az ASP gazdálkodási szakrendszerében hogyan kellene könyvelni a fordított adózást? A?követelés, a számla felvitele és a bizonylatolás le van írva pontosan, mely követhető is, és annak kontírozása is, de a fordítottáfa-befizetés banki teljesítésének könyvelésére nem találtam semmilyen útmutatót.

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?

Kérdés: Költségvetési szervünk kapcsolatban van egy osztrák központtal rendelkező konténerbérléssel foglalkozó vállalkozással. Ez a vállalat Magyarországon közösségi adószámmal rendelkezik. Információink szerint a cég depót üzemeltet Magyarországon. A vállalat bérleti szerződése szerint folyamatosan leszámlázza a konténerbérleti díjat. A számlán a szolgáltatását (helyesen) fordított adózású tételként szerepelteti. Partnerünk kiállított egy számlát, melynek a tényleges teljesítése 08. 01.-08. 31. közötti időszakra szól. Mivel folyamatos teljesítésű a számla (hiszen havonta számláz), ezért az áfatörvény szerinti teljesítése – mely 2017. 09. 14. – és pénzügyi esedékessége megegyezik. Helyesen járunk-e el, ha az áfabevallásban a fordított áfát a tényleges teljesítés alapján a 04. hónapi bevallásban szerepeltetjük, illetve milyen dátumokat kell figyelembe vennünk az áfabevallás hónapjának meghatározásakor? Közösségen belüli beszerzésként kell-e figyelembe vennünk az adott számlát?

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2017. július 1-jétől mégsem módosult az Art. azon rendelkezése, amelynek értelmében a belföldi összesítő jelentést már a 100 000 forintot elérő áfatartalmú ügyleteket is szerepeltetni kell az áfabevallásban. Hogyan kell helyesen eljárni 2017. július 1-jétől?

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társasági formában működő leányvállalat beolvad részvénytársasági formában működő anyavállalatába (az anyavállalat a beolvadáskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany). Álláspontunk szerint, amennyiben a beolvadás kapcsán teljesülnek az Áfa-tv. 18. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott feltételek, akkor az Áfa-tv. hatályán kívüli ügyletről van szó, és a leányvállalatnak a beolvadással kapcsolatban nincs számlakibocsátási kötelezettsége, valamint nem keletkezik áfabevallási és áfafizetési kötelezettsége sem. Helyes ez a meglátás?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális intézménye jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást nyújt, amelyre pénzt kap a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól. A Főigazgatóság számlát kér az intézménytől. Nem támogatásként kellene kezelnünk a Főigazgatóság által utalt pénzt?

Kérdés: Önkormányzatunk a közkifolyók vízdíját önkormányzati rendelet alapján kiszámlázza a vízbekötéssel nem rendelkező lakosok részére. A rendeletben 1 m3/fő fogyasztás került megállapításra vízhasználati díj jogcímen. Hova kell ezt könyvelni? Eddig közvetített szolgáltatásként könyveltük, de a megállapított 1 m3/fő fogyasztás nem egyező a tényleges (számla szerinti) fogyasztással. A vízhasználati díjat áfásan kell-e kiszámlázni, valamint az adóbevallásban kell-e szerepeltetni?