1. cikk / 136 Külföldi munkavállalók biztosítása
Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel.
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?
2. cikk / 136 Személyi kedvezmény érvényesítése
Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?
3. cikk / 136 Követelések elévülése
4. cikk / 136 Munkaviszony megszüntetése a GYES ideje alatt
5. cikk / 136 Maradandó értékű iratok őrzése
6. cikk / 136 Jubileumi jutalom
7. cikk / 136 Polgármester szabadságmegváltása újraválasztás esetén
8. cikk / 136 Szabadság görgetése
9. cikk / 136 Vevő által utalt túlfizetés visszautalása
10. cikk / 136 Társadalmi megbízatású alpolgármester jubileumi jutalma
225/K. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a vármegyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell.
(2) A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat.
(3) A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(5) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.
(6) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(7) A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
Amennyiben megerősítést nyer az a vélemény, hogy nem részesíthető az alpolgármester jutalomban, akkor van-e arra vonatkozó javaslatuk, hogy milyen formában ismerheti el a képviselő-testület az alpolgármester többletteljesítményét? Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
