1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatként helyi televíziót üzemeltető kht.-t alapítottunk 2005-ben. Önkormányzati támogatásból finanszíroztuk a működését. A kht. reklámszolgáltatást is nyújtott, amelyből jövedelme származott. Kizárólagosan a reklámtevékenységgel kapcsolatos beszerzések, költségek áfája levonható-e, ha az ebből származó bevétel magasabb, mint a felszámított áfa?

Kérdés: Önkormányzatunk különböző berendezési tárgyakat vásárolt, amelyeket egy magániskola tulajdonába kíván adni ingyenesen. Az önkormányzat az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján adóalanynak minősül. Kérdés, hogy a beruházás során felmerült áfát levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Költségvetési intézmény nyújthat-e adómentesen lakáscélú támogatást az alkalmazottainak? Amennyiben van erre lehetőség, akkor milyen feltételeknek kell megfelelniük a munkáltatónak és a támogatásban részesülő alkalmazottaknak?

Kérdés: Önkormányzatunk légkondicionáló berendezést rendelt meg egy osztrák cégtől. A berendezést az osztrák eladó fogja felszerelni, és úgy tájékoztatott bennünket, hogy az áfát nem neki, hanem nekünk kell megfizetnünk a vásárlásunk után. Kérdés, hogyan kell ebben az ügyben eljárnunk?

Kérdés: A korábban beszerzett nyomtatványaink (számlatömbök, nyugtatömbök) 2007. július 1-je után egyáltalán nem használhatók? Mit kell tennünk a még be nem telt tömbökkel? Minden egyes nyomtatványra (pl. vizitdíjnyomtatvány, belépőjegy) vonatkozik ez a tilalom?

Kérdés: A beruházási szállító euróban állítja ki a számláit önkormányzatunknak, és euróban is utaljuk a részteljesítések ellenértékét. Belső szabályzatainkban a számlán feltüntetett teljesítés napja szerinti MNB hivatalos devizaárfolyamával számított forintértéken vesszük nyilvántartásba a devizás kötelezettséget. (Ezzel megfelelünk mind a számviteli, mind az Áfa-tv.-nek is.) Devizaszámlával nem rendelkezünk, a választott pénzintézetünk az euró átutalásakor az adott napi eladási árfolyamával terheli meg a költségvetési elszámolási számlánkat, ezáltal folyamatosan árfolyam-különbözeteink keletkeznek a kötelezettség bekerülési értékéhez képest. Az ily módon (aktiválás előtt) keletkezett árfolyamnyereség vagy -veszteség a beruházás bekerülési értékét csökkenti, illetve növeli, vagy 9-esbe és 5-ösbe kell könyvelni az árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmi munkavállalót kíván foglalkoztatni. A nyilvántartási és egyéb teendőket ismerjük. Kérem, ismertessék, hogy a megvásárolt közteherjegyet hol kell kimutatni mindaddig, amíg az nem kerül felhasználásra, illetve a felhasznált közteherjegy értékét hogyan és melyik főkönyvi számlán kell elszámolni!

Kérdés: A következő esetre kérjük állásfoglalásukat. Költségvetési szerv vagyunk. Szoftverek, számítógépek működésének folyamatos karbantartását, ellenőrzését rendeltük meg egy számítástechnikai cégtől. A cég a szolgáltatást 2005. december 1-jétől vállalta 2006. november 30-ig. Fizetésre egyszer került sor, amikor a teljes ár kiegyenlítésre került, ez az időpont 2005. december, de a fizetési határidő 2006. január 10. Az adómérték-változás miatt nem mindegy, hogy mikor van a teljesítés időpontja. Jól gondoljuk-e, hogy a teljesítési időpontot az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése alapján kell megállapítani?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).