512 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Intézetünk költségvetési szervként európai uniós finanszírozású beruházást valósít meg.
1. A fordított áfa adózási körbe tartozó (Áfa-tv. 142. §) épületberuházás során a szállító előlegszámlát állított ki 2014. februári teljesítéssel. A szállítói finanszírozás okán az elfogadott előlegszámla értékét az irányító hatóság pénzügyileg rendezte a szállítónak. Az előlegszámla elszámolása 2014 augusztusában történt meg, melyben a számla a teljes összeget tartalmazta, melyből levonásra került az előlegként korábban benyújtott összeg. Az augusztus havi áfabevallásban szerepeltettük a teljes fordítottáfa-összeget, és egyúttal pénzügyileg is rendeztük a befizetési kötelezettséget. Eljárásunkat egy NAV-állásfoglalás alapozta meg, mely alapján a fordított adózással érintett tevékenység esetében az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így fordítottáfa-előleg előlegszámlára nem folyósítható (http://www.nav.gov.hu /nav/ado/afa080101_hatalyos/forditott_adozas.
html?pagenum=6).
Kérdésem arra irányul, hogy él-e még a hivatkozott állásfoglalás, illetve esetünkben értelmezhető-e? Tehát helyesen jártunk-e el, vagy pedig a fordított áfával érintett előlegszámlánál 2014. február hónapban már bevallási, befizetési kötelezettség keletkezett, és ebben az esetben önrevíziót kell végrehajtani?
2. A számviteli elszámolás 2014. évi változása következtében hogyan módosult az előzőekben említett beruházáshoz kapcsolódó fordított áfa (a támogatási szerződés alapján a pályázat vonatkozásában az áfalevonási jog nem érvényesíthető), és a nyújtott támogatás előirányzatának és teljesítésének könyvelése?
3. Helyesen értelmeztük, hogy a dologi kiadások előirányzatához kapcsolódik a fordított áfa K352 Fizetendő áfa rovaton történő befizetése? Ennek megfelelően az uniós támogatás fordítottáfa-összege, a B16 Egyéb működési célú támogatások közötti nyilvántartás a helyes könyvelés?

Kérdés: Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
– Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
– Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
– előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
– kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
– szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál (gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) hamarosan a gazdasági csoportvezető helyébe fiatalabb dolgozó lép, aki felsőfokú banki szakügyintéző végzettséggel rendelkezik. E mellé szeretne elvégezni egy mérlegképes könyvelői tanfolyamot is. Elegendő-e a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség a pozíció betöltéséhez, illetve ezek ismeretében valóban betöltheti-e a pozíciót?

Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?

Kérdés: A jegyző pénzügyi végzettség nélkül lehet az önkormányzat gazdasági vezetője? Ha a polgármesteri hivatalban nincs külön gazdasági szervezet, ki tekinthető gazdasági vezetőnek?