Találati lista:
411. cikk / 587 Külföldi egyszeri megbízási díjának adó- és járulékkötelezettsége
Kérdés: Román állampolgárságú, Romániában élő – Magyarországon adószámmal, taj-számmal nem rendelkező – előadóművésznek zsűrielnöki tevékenységért (egyszeri alkalom) megbízási díjat fizettünk ki. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek?
412. cikk / 587 Foglalkoztatottak utazásibérlet-térítése
Kérdés: 1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?
413. cikk / 587 Önkormányzati ingatlan 2007-ről áthúzódó értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.
414. cikk / 587 Tárgyi eszköz aktiválása
Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?
415. cikk / 587 Késedelmes számlakibocsátás szankciója
Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?
416. cikk / 587 Részteljesítés esetén a megelőlegezett tartásdíj könyvelése
Kérdés: A gyermekvédelmi törvény 24. § (8) bekezdése szerint a megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett kamattal téríti meg az államnak. Részteljesítés esetén a befolyt összeg a tőketartozás vagy a kamatkövetelés törlesztésére könyvelendő elsődlegesen?
417. cikk / 587 Átutalásos számla megfizetése készpénzzel
Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?
418. cikk / 587 Óraadó tanár alkalmazása
Kérdés: Szakiskolai oktatásban vállalkozási szerződéssel foglalkoztatjuk óraadóként egy betéti társaság tagját, aki erről számlát ad. A nevezett személy nem intézményünk dolgozója. Heti hány órában foglalkoztathatjuk őt?
419. cikk / 587 Magánszemélyt terhelő különadó meghatározása
Kérdés: A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?
420. cikk / 587 2008-as adójóváírás
Kérdés: Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?
