622 talált állásfoglalás az előleg kifejezésre

Kérdés: Intézményünknek vannak gépjárművei, és kiküldetési rendelvénnyel saját gépjárművel is utaznak dolgozók, ha szükséges. A fogyasztási normák meghatározhatók gépkocsitípusonként és lökettérfogat szerint is. A fogyasztási normáknak egységesnek kell-e lenniük – intézményi gépjármű, saját gépjármű –, vagy különböző gépjárműveknél különbözőképpen is meghatározhatók?

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2009. évben több EU-s pályázatot bonyolított le hazai finanszírozó szervezetek közreműködésével. Támogatási program előlegében részesültünk, melynek bevételét a 46-os számlaosztályban könyveltük le. Az előleg azon részét, melyet már felhasználtunk, de a finanszírozó szervezet még nem ismert el, a 4491. főkönyvi számlán a mérlegben kötelezettségként mutattuk ki. Az előleg azon részét viszont, melyet még nem használtunk fel, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként mutattuk ki. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a mérlegben kötelezettségként a 4491. főkönyvi számlán ki kellett volna mutatni az összes támogatási program előlegét, függetlenül attól, hogy felhasználtuk-e vagy sem? Kérem, ha lehet, az alábbi számszerűsített példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, hogyan kellett volna lekönyvelni, illetve mit kellett volna a mérlegben kimutatni! Példa: Támogatási program előlege 30 M Ft, ebből felhasznált, de még a finanszírozó szervezet által el nem ismert összeg 5 M Ft, fel nem használt összeg 25 M Ft.

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági tevékenységének végzése során számítógépes számlázási rendszert használ. Előfordul, hogy bizonyos esetekben előlegbekérő levelet küldünk üzleti partnerünknek. A számítógépes számlázási programmal hogyan tudjuk kiállítani az előlegbekérő levelet?

Kérdés: A pedagógusok szakkönyvtámogatásának 2010. évi változása érdekelne. Azt tudom, hogy 4000 Ft/fő, de a kifizetés módja nem egyértelmű. Ha számlát hoz a pedagógus, akkor kifizethető a 4000 Ft?

Kérdés: Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármesteri költségátalány az összevont adóalapba tartozó juttatás, amennyiben nem számolnak el számlával vele szemben. Mik számolhatók el polgármester esetén? Hogyan kell ezt szabályozni?

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármester a részére kifizetett költségtérítés (költségátalány) felhasználását milyen bizonylatokkal igazolhatja? Lehet-e a bizonylatok között például ruházatról szóló számla? Elszámolható-e útnyilvántartás mellett utazási költség? Ezenkívül mi számolható el még? Amennyiben költségátalányt kap, kiküldetési rendelvény alapján lehet-e külön költségtérítést is fizetni részére?

Kérdés: A polgármesteri költségátalány elszámolásával kapcsolatban az Szja-tv. 73. §-ában foglalt 2009-es előírás 2010. január 1-jétől hatályát vesztette. A 2010. évi Szja-tv. 3. sz. mell. 25. pontja említést tesz a polgármesterek által elszámolható költségekről. Kell-e bizonylattal igazolni a költségeket, és terheli-e valamilyen levonás? Mennyi a költségátalány összeghatára?