Találati lista:
401. cikk / 587 Fordított adózás átmeneti szabályai
Kérdés: Kérem segítségüket az alábbi kérdésekben. Hogyan járunk el helyesen? Hogyan jár el a munkát végző cég helyesen az alábbi szolgáltatások esetében? 2007. évi szerződés szerint 2007-ben részszámlázás történt. Az Áfa-tv. szerint lehetőség volt az egyenes adó megtartására a 2008. év I-IV. hónapban, és így történt a számlázás. Az előzőekben leírt esethez 2008-ban alvállalkozó is végzett munkát. Ez a szerződés 2008. évi, és számlázás is csak 2008-ban történt I-IV. hónapban fordított adózás formájában. Kérdés: Ha a fővállalkozó szerződése egyenes adós az áfa szempontjából, lehet-e az alvállalkozó fordított áfás? Ha a szerződés nem engedélyköteles, de I-IV. hónapban végzett munka besorolása miatt fordított adózás alá tartozott, V. hónaptól hogyan kell elszámolni az áfát?
402. cikk / 587 "Különmunkáért" megbízási díj, választott tisztségviselők saját gépjármű-használatának megtérítése
Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.
403. cikk / 587 Pénzkezelés I.
Kérdés: Pénztárból kifizetett és utólagos elszámolásra kiadott összegek pontos bizonylatolásával kapcsolatosan várjuk állásfoglalásukat. Tagintézményeknek és karbantartásokat irányító dolgozónak is rendszeresen adunk ki elszámolásra előlegeket a pénztárból. Ez a 30 napot nem haladja meg, és amikor elszámolnak, visszavesszük a pénztárba bevételi pénztárbizonylaton. Egyúttal kiadásba is helyezzük a számlák összegét, mint vásárolt karbantartási anyag, szolgáltatás stb., de nem számlánként külön-külön pénztárbizonylaton, hanem egy bizonylatra vezetjük fel, amit aláírnak, akik elszámoltak az összeggel. Helyes-e ez a gyakorlat?
404. cikk / 587 Pénzkezelés II.
Kérdés: Bankkártyával történő készpénzfelvétel esetén kötelező-e a felvett pénzt a házipénztárba bevételezni, illetve onnan elszámolási előlegként kiadni, vagy közvetlenül elszámolási előleg felvételeként is lehet könyvelni a bankkivonat alapján? A felvett készpénzzel többnyire csak napokkal később, a beszerzéseket követően számolnak el.
405. cikk / 587 Ruházati költségtérítés
Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
406. cikk / 587 Helytelenül megállapított kifizetői adóelőleg
Kérdés: Megbízási szerződés alapján fizettünk ki tiszteletdíjat, de sajnos az ügyintézőnk rosszul állapította meg az adóelőleget. A magánszemélyt többször kerestük, hogy korrigálni tudjunk, de sajnos a kapcsolatfelvétel nem sikerült. Mit kell tennünk, hogy szabályosan járjunk el?
407. cikk / 587 Időszakos elszámolásos ügyletek áfája
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolásos ügyletek esetében a fizetési határidőt megelőzően megfizeti a beszerző az ellenérték egy részét? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?
408. cikk / 587 Megbízási szerződés útiköltségének elszámolása
Kérdés: Iskolánkban a vizsgaidőszakban külsős vizsgáztatókat alkalmazunk megbízási szerződéssel. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott vizsgáztató megbízási díját számfejtjük, amelyből 10% költséghányad alkalmazásával vonjuk le a járulékot és az adóelőleget. A vizsgáztató saját gépjárművével érkezik a vizsgára. Milyen módon fizethetjük ki a költségtérítését, hogy a jogszabály szerinti költségtérítést adómentesen kapja?
409. cikk / 587 Öregségi nyugdíj – felmentés
Kérdés: Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?
410. cikk / 587 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
