2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?

Kérdés: Pályázathoz kapcsolódó projektmenedzseri szerződés 2010. szeptember 30-ig szól. Határozott időre szóló elszámolásos ügylet szerint a fizetési és a teljesítési határidő október 15. Az Irányító Hatóság nem fogadta el a számlát, arra hivatkozva, hogy a szerződés szeptember 30-ig szól.

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?

Kérdés: A polgármestert a Pttv. 3. § (2) bekezdése szerinti illetmény és a Ktv. 48. §-a szerinti nyelvpótlék, továbbá a 18. § (2) bekezdése szerinti költségátalány illeti meg. A költségátalány kiszámolásakor beleszámítjuk-e a nyelvpótlékot?

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere a Pttv. 4. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíjat, illetve a 18. § (2) bekezdése szerint költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen adózási szabályokat kell alkalmazni a tiszteletdíj és a költségátalány kifizetése esetén? (Van-e lehetőség a 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására mindkét kifizetés esetén?)

Kérdés: Önkormányzatunk önállóan működő intézménye a központi konyha. Az étkezési díjat készpénzzel és ebédcsekkel is lehet fizetni, mivel szerződést kötöttünk az utalvány kibocsátójával. A pénztárgépbe külön kódon ütik be az utalvány értékét. A hivatal pénztárába fizeti be a konyha a beszedett összeget, mely tartalmazza az utalvány értékét és a készpénzt is. Az utalvány értékét is bevételezhetjük a pénztárba? Hogyan könyveljük a konyha befizetését?

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?

Kérdés: Társulásunk vásárolt személygépkocsikat. A személygépkocsikat átadtuk használatra a családsegítő szolgálatnak, amely nem a mi intézményünk, hanem egy önkormányzaté. A személygépkocsi után felmerülő kiadások a családsegítő szolgálatnál kerülnek elszámolásra, a társulás felé nincs elszámolási kötelezettségük a felmerült költségekről. Ilyen esetben kinek kell megfizetnie a cégautóadót, nekünk, mint tulajdonosoknak, vagy annak, aki használja, és kiadást számol el, azaz az önkormányzatnak, illetve az intézményének?

Kérdés: Pest megyében található községünk általános iskolájában alkalmazásban áll egy pedagógus, aki mindennapi munkába járáshoz bérlettérítést kap, a jogszabályi mértéket, 86%-ot. A tartózkodási helye községünktől 6 km-re van. Az állandó lakhelye viszont Zalaegerszeg, és most igényli, hogy havonta a hazautazásához szükséges összeg 86%-át is térítsük meg, ami 8000 Ft körüli összeg. A bérlet mellett jogosan kéri ezt az összeget is?