2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Egy zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezet nevében tenném fel az alábbi kérdést. Problémánk a tagjaink által fizetendő működésiköltség-hozzájárulás áfabeli megítélése. 2008. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint nem minősült szolgáltatás ellenértékének, azaz adófizetési kötelezettség sem merült fel azzal kapcsolatosan. Így van ez az új szabályok szerint is 2010-ben? Felmerül ezzel összefüggésben arányosítási kötelezettségünk? Az előzőeket figyelembe véve annak van döntő jelentősége, hogy a szervezet tagjai által fizetett működésiköltség-hozzájárulás valamely olyan szolgáltatás ellenértékét képezi-e, melyet a szervezet nyújt a tagjai számára, vagyis hogy a működésiköltség-hozzájárulás tekintetében a szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolat fennáll-e?

Kérdés: Önkormányzatunk egy telek értékesítéséről szerződést kötött külföldi befektetővel. Az ügylet később meghiúsult, de az ellenérték egy részét számunkra a külföldi befektető megfizette. Később találtunk vevőt az ingatlanra, aki magyar társaságként megvette a külföldi befektető követelését, és beszámítással élt az ellenérték megfizetésénél. Kérdésünket a magyar társaság szempontjából tesszük fel, a társaság tekintetében az Áfa-tv. szerinti megfizetettség szabály, mely előfeltétel az áfa visszatérítésénél, teljesül-e a beszámítással?

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?

Kérdés: Egy új középület építése során liftet szereztünk be egy társaságtól. Véleményük szerint, mivel az épület építési hatósági engedélyköteles építkezés során készül el, a lift beszerzése, beszerelése is fordítottan adózik. Jól gondoljuk-e? A kft. szerint egyenesen adózik az ügylet, mivel a lift gyártásával és értékesítésével foglalkozik, szerinte a szerelés mellékszolgáltatás, amelyet az árarány is bizonyít (a lift értéke 80%, a szerelés 20%).

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: Az egyetemeknek a felsőoktatásról szóló törvény (2005. évi CXXXIX. tv. 23-26. §) alapján Gazdasági Tanácsot kell létrehozniuk. A Gazdasági Tanács tagjaival megbízási szerződést kell kötniük. A Gazdasági Tanács tagjainak tiszteletdíja az szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül: – a gazdasági társaságok választott tisztségviselőinek tiszteletdíjához hasonlóan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek [Szja-tv. 24. § (1) bek. e) pont], vagy – megbízási szerződésen alapuló kifizetésként (megbízási díjként) önálló tevékenységből származó jövedelemnek?

Kérdés: Önkormányzatunk 2009. évben több EU-s pályázatot bonyolított le hazai finanszírozó szervezetek közreműködésével. Támogatási program előlegében részesültünk, melynek bevételét a 46-os számlaosztályban könyveltük le. Az előleg azon részét, melyet már felhasználtunk, de a finanszírozó szervezet még nem ismert el, a 4491. főkönyvi számlán a mérlegben kötelezettségként mutattuk ki. Az előleg azon részét viszont, melyet még nem használtunk fel, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként mutattuk ki. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a mérlegben kötelezettségként a 4491. főkönyvi számlán ki kellett volna mutatni az összes támogatási program előlegét, függetlenül attól, hogy felhasználtuk-e vagy sem? Kérem, ha lehet, az alábbi számszerűsített példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, hogyan kellett volna lekönyvelni, illetve mit kellett volna a mérlegben kimutatni! Példa: Támogatási program előlege 30 M Ft, ebből felhasznált, de még a finanszírozó szervezet által el nem ismert összeg 5 M Ft, fel nem használt összeg 25 M Ft.

Kérdés: Az önkormányzat intézményének közvetlen szomszédságában egy ingatlan található, beépítetlen terület megnevezéssel és külön helyrajzi számon. Az ezen a területen kialakított parkolót a képviselő-testület döntése alapján az intézmény hasznosítja. A terület szilárd burkolattal ellátott, az ingatlankataszterben egyéb építményként, és az intézmény nyilvántartásában szerepel. Ezzel szemben maga a földterület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában van. Kérdésünk az volna, hogy helyesen tartjuk-e nyilván a parkolót mint egyéb építményt és külön a földterületet? Hogyan kell helyesen eljárni, illetve milyen értékcsökkenési kulcsokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett ipartelep" megjelöléssel nyilvántartott ingatlan értékesítésére vonatkozó forgalmiadó-fizetési kötelezettség hogyan alakul?