483 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és 2009-ben 2 épületünkkel pályáztunk EU-s komplex akadálymentesítési pályázatra. Mindkét épület esetében tervezési díjat is kifizettünk. Egyik pályázatunkat sajnos visszautasították, így a kifizetett tervezői díjat az 5-ös számlaosztályban számoltuk el. 2010-ben újra pályáztunk, és valószínű, hogy sikeresen. Nem kellett új tervet készíteni, az előző évi alapján beadhattuk pályázatunkat. Mi a teendőnk az előző évben 5-ös számlaosztályban elszámolt tervezési díjjal, mert egyébként folyamatban lévő beruházáson kellene lennie, és a használatbavételi engedély megérkezésekor aktiválandó tétel lenne. Milyen könyvelési lépéseket kell végrehajtanunk, hogy szabályosan járjunk el?

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).

Kérdés: Államháztartási és vállalkozási szakos mérlegképes könyvelői végzettséggel is rendelkezem, viszont csak államháztartási szakos regisztrációm van. Lehetséges-e államháztartási regisztrációval vállakozás(ok) könyvelése?

Kérdés: Önkormányzat a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett "beruházási területet" kíván értékesíteni. Kérdés: a beruházási terület adójogi megítélés szempontjából beépítetlen ingatlannak, vagy építési teleknek minősül az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései alapján?

Kérdés: A városi rendelőintézet (továbbiakban: rendelőintézet) egy elkülönített területrészén többek között egy kazánház is található. A kazánház a város tulajdonát képezi, amely biztosítja a rendelőintézeten kívül, annak 1000 méteres körzetében elhelyezkedő több ingatlannak (például: szakközépiskolának, városi sportcsarnoknak stb.) a hő- és melegvíz-ellátását. A város önkormányzata, szerződést kötött az XY Energiatermelő és Szolgáltató Kft.-vel (továbbiakban: Kft.), amely a kazánházat és a kapcsolódó létesítményeket felújította, és a felújított berendezések útján az említett intézmények fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. A Kft. a szolgáltatott energia díját nem a városnak, hanem a rendelőintézetnek, mint legnagyobb fogyasztónak számlázza, aki továbbszámlázza a felmerülő távhőszolgáltatás díját az egyéb intézményeknek. A fűtés döntően meleg víz fűtési rendszerben történő keringetésével történik, mely csővezetékeken jut el a fűtőegységekhez. Ezenfelül gőztermelés is történik, amely a rendelőintézet sterilizálóegységének, a gyógyszertár, valamint a – külső üzemeltető által működtetett – konyha kiszolgálására hivatott. Kérdés, hogy a rendelőintézet a továbbszámlázás során alkalmazhatja-e a távhőszolgáltatásra vonatkozó kedvezőbb 5%-os adókulcsot, vagy az általános 25%-os adókulccsal kell számláznia?

Kérdés: Szeretnénk tudni, hogy a köztisztviselőknek a cafeteria-rendszerben lehet-e új számítógépet számlára venni, és a köztisztviselők ezt adnák le. Ha igen, akkor milyen adókulccsal adózna?

Kérdés: Három település önkormányzati hivatala 2004. január 1-jével létrehozta a körjegyzőséget, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a három önkormányzat és két önállóan működő intézmény gazdálkodási feladatait. A munkáltatóm a körjegyzőség, ahol elvégzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, az elemi költségvetési beszámoló készítését. A gazdálkodás területén kötelezettségvállalói és ellenjegyzői feladatokat is ellátok. Gazdasági vezetői kinevezéssel nem rendelkezem. Szakirányú képesítéseim: középfokú államháztartási képesített könyvelő, és rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel vállalkozói szakon. 2012 augusztusában a jelenlegi jogszabályok alapján jogosult leszek az öregségi nyugdíjra. A községi önkormányzat irányítása alá tartozó körjegyzőségben ezzel a képesítéssel meddig láthatom el a fenti feladatokat? Érint-e az Ámr. 18. § (3) bekezdés bb) pontja?

Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?

Kérdés: 2004 óta dolgozom önkormányzatnál mint pénzügyi főelőadó. Közgazdasági érettségim van számvitel szakon, 2010-ben végeztem el a mérlegképes könyvelői tanfolyamot vállalkozási szakon. Nem vagyok gazdasági vezető. A regisztrációs szám igénylése után államháztartási továbbképzésen fogok évente részt venni. Kis önkormányzat vagyunk, minden pénzügy az én feladatom. Van-e lehetőség arra, hogy méltányosságból előbb kérvényezzem a regisztrációs számot, mint az előírt 3 év, hiszen a MÁK akkor fogadja be a beszámolókat, ha regisztrációs számmal van ellátva? Milyen lehetőség van akkor, ha ki kell várnom a 3 évet? 48 éves vagyok.

Kérdés: Önkormányzat megbízásából vállalkozási szerződés keretében kerékpárút készül. A beruházás építésiengedély-köteles, az ingatlan-nyilvántartásba is be lesz jegyezve. A kivitelezés során kiállított számlákat forgalmi adóval terhelten, vagy a fordított adózás szabályának alkalmazásával mentesen kell kiállítani?