141 cikk rendezése:
1. cikk / 141 Vízelvezető árok tisztítása
Kérdés: Önkormányzatunk a közterületein lévő vízelvezető árkok tisztítását végeztetné el külső vállalkozóval. A munkálatokról (gépi földmunka, földelszállítás) a vállalkozó számlát állít ki. A munkálatok elvégzését melyik rovatra kell könyvelni? Nem egyértelmű számunkra, hogy ez karbantartásnak (K334) vagy egyéb szolgáltatásnak (K337) minősül. A felújításként (K71) történő elszámolás véleményünk szerint nem helytálló.
2. cikk / 141 Ingatlan átruházásából származó jövedelem
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja 40 évvel ezelőtt vásárolt egy építési telket 2 millió forintért. A telken 2024-ben társasházat épített egy vállalkozó a telek tulajdonosának megbízásából. A társasház kétlakásos társasház. A társasház egyik lakása a telek tulajdonosáé lett, az építési költségekről számlákkal rendelkezik. A telek tulajdonosa így a társasház egyik lakásának a tulajdonosává vált. 2025-ben került sor a használatbavétel tudomásulvételére. 2025-ben a társasházi lakást a tulajdonosa értékesíteni szeretné. Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel csökkenthető-e a telek (illetve a telek egyik lakásra eső részének) értékével, ha igen, milyen értékben, a szerzéskori 2 millió forinttal, vagy a telek jelenlegi értékével (az egyik lakásra jutó telekhányad mostani értéke kb. 25 millió forint)? Amennyiben a jelenlegi telekértékkel csökkenthető a jövedelem, elegendő-e beírni a bevallásba a jelenlegi értéket, vagy esetleg értékbecslési szakértői véleménnyel kell megalapozni a pontos értéket?
3. cikk / 141 Temetőhasználati díj
Kérdés: Az önkormányzat által kiszámlázott temetőhasználati díj (temetések alkalmával a temetkezési vállalkozónak, illetve sírfelújítások esetén) és az urnahelymegváltás áfaköteles tevékenységnek minősül?
4. cikk / 141 Ingatlankisajátítás
Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
5. cikk / 141 Ingatlan vagyon nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat által vásárolt lakóingatlan adásvételi szerződésében nem került külön-külön feltüntetésre a földterület, lakóépület és melléképület beszerzési értéke. Milyen módon kell szerepeltetni az ingatlan értékét a katában?
6. cikk / 141 Önkormányzati ingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk értékesítette az alábbi földterületét: az értékesítendő terület tulajdoni lapján az alábbi adatok szerepelnek: művelési ág: kivett; „rét” – 1786 hrsz., tulajdoni hányad 16/48, az önkormányzat ingatlan-nyilvántartásában „zártkerti ingatlan”-ként szerepel. Helyesen járunk el, ha a tulajdoni lapon lévő adatok alapján 27%-os áfatartalommal számlázzuk ki a magánszemélynek (vevő) az adásvételt? Nincs a területen építmény. Önkormányzatunk áfás.
7. cikk / 141 Parkosítás áfájának elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk szolgáltatóházat épített bérbeadási céllal, mely beruházás áfáját visszaigényelte. A szolgáltatóház parkosítására vonatkozó számla áfája is levonásba helyezhető?
8. cikk / 141 Emlékmű nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk emlékművet készíttetett. A szerződésben szerepel, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet részére a kortárs képző- és iparművészeti alkotások dokumentálása céljából adatot szolgáltat. Az emlékművet egy parkban állították fel. A fentiek alapján ez kulturális javaknak minősül? Tárgyi eszközként vagy egyéb építményként kell a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni? Hány százalék értékcsökkenést számolhatunk el rá?
9. cikk / 141 Önkormányzati főútfelújítás elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében kerékpárút létesítésében vesz részt, viszont a beruházással kapcsolatos számlán szerepel főútfelújítás, amely nem önkormányzati tulajdon. Segítséget szeretnék kérni ennek a számviteli elszámolásában.
10. cikk / 141 Otthonteremtési támogatás visszafizetése
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
