Átruházott hatáskörű döntések

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...követnie kell a változásokat.A Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.A hatékony működést szolgálja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Nemzeti parki belépők

Kérdés:

Intézményünk az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján tervezi belépőjegyek beszerzését egy nemzeti parktól különböző kiállításokra és szervezett túrákra, amelyeken dolgozóink részt vehetnek. A nemzeti park által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatások kulturális szolgáltatásnak minősülnek? Az egyes meghatározott juttatások körében biztosítható-e a dolgozók részére eseti belépő sportlétesítménybe való látogatásra? Ha igen, vonatkozik-e erre értekbeli korlátozás? Illetve mindkét eset kapcsán kérdezzük, hogy mivel az intézmény vásárolná meg a belépőjegyeket, így előzetes kötelezettségvállalás elkészítése szükséges? Mely rovat lenne az Önök szempontjából legmegfelelőbben alkalmazandó?

Részlet a válaszából: […] ...nem haladó értékű termék, szolgáltatás.A fenti szabályok figyelembevételével adhatják csekély értékű ajándékként is az adómentes értékhatáron felüli belépőjegyeket. A csekély értékű ajándékról nyilvántartást kell vezetni, amely alapján igazolható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Amennyiben a számla végösszege meghaladja a kétszázezer forintot, szükséges az írásos megrendelő mellé (nem szerződés) átláthatósági nyilatkozat (pl.: irodai székek vásárlása 250.000 Ft értékben)?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés írásba foglalására sincs szükség, az átláthatósági nyilatkozat sem válik kötelezővé. Erre tekintettel a százezer forint értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalások esetében lehetőség van eltekinteni az átláthatósági nyilatkozat beszerzésétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Dolgozóknak juttatott ajándékutalvány

Kérdés: Az önkormányzatunk adna 20.000 Ft értékben ajándékutalványt a dolgozóinak, melyet egy meghatározott üzletben vásárolhatnának le. Az ajándékutalványokat megvásárolja az önkormányzat. Adózási szempontból milyen költségekkel járna ez?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót fizet a munkáltató.A kérdéses összeg nem haladja meg a csekély értékű juttatás értékhatárát, de ha a juttatás nem felel meg a csekély értékű ajándéknak, mert meghaladták az évi három alkalmat, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Bérelt ingatlan felújítása

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlant bérbe adja úgy, hogy két bérlő van az ingatlanban, akik 1/3, illetve 2/3 arányban bérelnek. Az önkormányzat döntése szerint bérleti díjat nem fizetnek, csak a rezsiköltség kerül nekik kiszámlázásra a bérletük arányában. Az egyik bérlő 1-es adószámos, a másik bérlő 2-es adószámos. Az önkormányzat 2-es adószámos, de a bérletre nem választott adókötelezettséget. A bérlők, saját költségen, felújítást szeretnének a bérelt ingatlanon. Ablakokat cserélnének, laminált padlóznának stb.
1. Az önkormányzati tulajdonban lévő, bérelt ingatlanon a bérlő(k) által elvégzett felújításnak milyen szabályai vannak?
2. Hogyan kell a fentieket számvitelileg helyesen elszámolni, könyvelés és számlázás egyaránt?
3. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a tulajdonos önkormányzatnak vagy a bérlőknek?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat ingatlanján, ez főszabály szerint áfás szolgáltatás, de az alanyi adómentes adóalany – amennyiben az alanyi adómentes értékhatárt nem lépi át – áfamentesen számláz. Az áfaalany (2-es adószámú) bérlő a rá eső részt áfásan kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számítása

Kérdés:

Alanyi adómentes adóalany áfás tevékenységet és tárgyi mentes tevékenységet is folytat. Ha egyaránt teljesít olyan ügyleteket, amelyek az Áfa-tv. 85–86. §-a alá tartozó tárgyi mentes (a tevékenység közérdekű jellegére, valamint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes) ügyletnek minősülnek, illetve olyanokat, amelyeket alanyi adómentesen számláz, akkor az alanyi adómentességre jogosító felső értékhatárba (18 millió forint) valamennyi tárgyi adómentes ügylet ellenértéke beleszámít? A harmadik országos értékesítéseket a felső értékhatár kiszámításakor figyelembe kell venni? Vannak olyan ügyletek is, amikor hiába választott az adóalany alanyi adómentességet, mégis áfát kell felszámítania. Ezek az ügyletek beleszámítanak a 18 millió forintos értékhatárba?

Részlet a válaszából: […] ...sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesennem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 18 millió forintnak megfelelő pénzösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Magánszemély által értékesített villamos energia

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Részlet a válaszából: […] ...pont 4.49. alpont a) pontja szerinti mennyiségi határig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,b) a 4. pont 4.49. alpont b) pontja szerinti értékhatárig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Vizsgáztatási tevékenység számlázása

Kérdés: Iskolafenntartóként gyakran kapunk vizsgáztatásról szóló számlákat. Legtöbb esetben a partner alanyi adómentességet választott, 1-es adószámmal rendelkezik, mégis tárgyi adómentesként számlázza ki a vizsgáztatást. Bár a vizsgáztatás valóban tárgyi mentes lenne, de mi azt gondoltuk, hogy ha alanyi adómentességet választ valaki, akkor alanyi mentesként kellene számláznia a tevékenységét. Próbáltunk több helyen utánanézni, azt olvastuk, hogy ha a tevékenység adómentes, akkor alanyi mentesként nem számít bele a 18 milliós értékhatárba, és ezt tárgyi mentesként számlázhatják, de ezt nem mindenhol említették. Hogy járunk el helyesen, befogadható-e egy alanyi mentes partner számlája, ha tárgyi mentesként számlázta a szolgáltatást, illetve nekünk is tárgyi mentesként kell iktatni a számlát és nem alanyi mentesként?
Részlet a válaszából: […] ...összeghatárhoz, és nem ügylet típusához vagy tevékenységhez kapcsolódik. Az alanyi adómentesség választható. A választásra jogosító értékhatár átlépése esetén kötelező az áfakörbe átlépés. Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Határon átnyúló alanyi adómentesség választása más tagállamban 2025. január 1-jétől

Kérdés: Szolgáltatási szektorban nyújtunk évek óta tanácsadási szolgáltatást, és az utóbbi években néhány uniós ügyfelünk is akadt. Ha jól tudjuk, 2025. január 1-jétől az Európai Unió más tagállamaiban is választható lett az alanyi adómentesség. Ehhez be kell jelentkezni más tagállamban, kell hozzá adott tagállami adószám? A belföldi forgalmunk 2024-ben meghaladta a 18.000.000 forintot (és lehet, hogy 2025-ben is meg fogja haladni), így alanyi adómentességet nem tudunk választani Magyarországon, viszont a külföldi megbízói kör elég kisszámú, így az ebből származó bevételünk nem lesz túl magas, ezért, ha lehetséges, alkalmaznánk más tagállamban alanyi adómentességet. Mik a feltételei? A belföldi alanyi adómentesség hiánya akadálya annak, hogy az Európai Unió más tagállamaiban alanyi adómentességet válasszunk?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalany sem a tárgy naptári évet megelőző évben, sem a tárgy naptári évben nem lépheti át a 100 000 eurós uniós árbevételi értékhatárt, másrészt a tárgy naptári évet megelőző évben és a tárgy naptári évben az adóalany nem lépheti át az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Terembérlet díjának bizonylata

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, ha terembérlet díját a tényleges igénybevétel előtt átutalással rendezi a bérlő, és majd a jóváírás után pár nappal nyugta kerül róla kiállításra? Amennyiben nem helyes ez a gyakorlat, hogy tudnánk a bizonylatadási kötelezettségünket teljesíteni az átutalással befizetett bérleti díjak után?
Részlet a válaszából: […] ...személy, illetve, ha számlát kér, akkor kötelező az Áfa-tv. szerint számlát kiállítani.Nyugta áfával számítottan 900 000 forintos értékhatár alatt állítható ki, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybe vevő olyan nem adóalany személy – ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
…
30