97 talált cikk az értékpapír kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegyet vásárolt. Az értékpapírt nem váltottuk vissza az év végén. Kell-e elhatárolni a bekerülési eszköz nettó értéke és a pénzintézet által kiközölt időszak végi (december 31.) névértéke (időszak végi árfolyamérték közötti) kamatot? Az értékpapír (befektetési jegy) bármikor beváltható, nincs lejárati ideje.

Kérdés: Munkáltató lakáscélú kölcsönt utalt egyenesen a munkavállalójának, a szerződés a munkáltató és a munkavállaló között lett megkötve, a kamat 5%-ban lett meghatározva, ezenkívül bank vagy az államkincstár nem lett bevonva. Kell-e kamatkedvezményből származó jövedelem után adót fizetni? Ha igen, a jegybanki alapkamat+5% után, vagy ilyenkor figyelembe lehet venni, hogy a lakáshitelek kamata alacsonyabb, és az után fizetni a kamatkedvezményt?

Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?

Kérdés: Díszpolgári címként adott ajándék adózásával kapcsolatban két különféle válasz jelent meg, a Költségvetési Levelek 349. számában a 6166. számú, illetve a 354. számában a 6250. számú. Rendelet alapján adott díszpolgári címhez adományozott tárgy után milyen adókötelezettség terheli mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?

Kérdés: Az önkormányzat 260 db részvényt vásárolt egy gazdasági társaságban. A cég számlát állított ki a részvényekről. A számla tartalma: részvények névértéke 2.600.000 Ft, részvények árfolyamnyeresége 1.510.440 Ft. A számla végösszege 4.141.440 Ft. Ebben az esetben melyek a részvényvásárlás könyvelési tételei az önkormányzatnál?

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegében kárpótlási jegyekkel rendelkezik, melyeket év végén értékelni szükséges. A jegyek különböző címletűek. A BÉT-en letölthetők a kereskedési adatok, melyek tartalmazzák a mérlegkészítés évére vonatkozó (címlet megjelölése nélküli) nyitó árat, utolsó árat, továbbá az éves átlagárat. Melyik áron kell, illetve minek a figyelembevételével kell év végén értékelni a kárpótlási jegyeket? Hogyan kell kiszámolni az elszámolni kívánt értékvesztést? Ezek könyvelése hogyan történik?

Kérdés: Önkormányzatunk üzletrésszel rendelkezik a térségi hulladékgazdálkodási kft.-ben. Az önkormányzat értékesíteni szeretné az üzletrészét. Kell-e az értékesítésről számlát kiállítanunk?

Kérdés: Önkormányzatunk vagyonrendeletében az önkormányzati vagyon hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos részben említést tesz, és rendelkezik az ingó vagyontárgyakról. Itt szeretném kérni az ingó vagyontárgy megfogalmazásának pontosítását: pénzügyi számvitelben az 13-as számlaosztályban szerepeltetett vagyonelemek közül a kis és nagy értékű eszközök tartoznak ide, melyek a leltárban szerepelnek?

Kérdés: Egy teleknek kettő magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. Nem rokonok, nem házastársak. Szeretnék bérbe adni. Van-e arra lehetőség, hogy az egész telket csak az egyik tulajdonos adja bérbe? Az Szja-tv. 4. §-ának (6) bekezdésében találtam, hogy a több tulajdonos közös tulajdonában álló ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után a magánszemély tulajdonost alapesetben a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azonban írásban adott nyilatkozatban a tulajdonosok ettől eltérően is megállapodhatnak. Ezek szerint megállapodhatnak írásban, hogy csak az egyik tulajdonos adja bérbe az egész telket, és ő adózza le a jövedelmet?