903 talált cikk az eszközök kifejezésre

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk megkapta a község általános iskolájának fenntartói jogát. Ehhez a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága "Nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó 2016. évi támogatást" állapított meg. A könyvelésben ez a B16 "Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről" költségvetési tételként jelenik meg, viszont a havi időközi költségvetési jelentés 2-es űrlapján a 32-es összesen sorból ki kell mutatni, hogy milyen szervtől kapott támogatás ez. Kérdésem arra vonatkozna, hogy a 33-42-ig szereplő sorok közül melyiken kell ezt a támogatási összeget szerepeltetni?

Kérdés: Saját termelésben joghurtot készítünk, melynek értékesítéséhez csomagolóanyagként dobozokat vásároltunk. A késztermék-értékesítés során, az áfát tekintve, hogyan számlázható a 18%-os joghurt a 27%-os csomagolóanyaggal, külön csomagolás és külön joghurt, vagy egységesen 18%-os áfával? A csomagolóanyag kapcsán felmerül-e valamilyen más adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Településünkön a nemzetiségi önkormányzat az általános iskola fenntartója. Az épület, amelyben az iskola működik, a helyi önkormányzat tulajdona, és megállapodás alapján ingyenes használatra biztosítja a feladat elvégzéséhez a nemzetiségi önkormányzat részére. A nemzetiségi önkormányzat pályázat útján 2,5 millió forintot nyert az iskolaépület padlózatának felújítására, mellyel el kell majd számolnunk. A pályázat szerint a számlák a nemzetiségi önkormányzat nevére szólnak. Mi a helyes könyvelése a felújításnak, ha az épület, amelyen végzik, nincs a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában?

Kérdés: Központi költségvetési szerv beruházást valósít meg. A bontási-szállítási munkák, illetve ún. "organizációs költségek" a bekerülési érték részét képezhetik-e? Az Szt. szerint igen, az Áhsz. nem rendelkezik ezekről a kiadásokról.

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2014. január 1-jét követően a könyvtárba beszerzésre kerülő könyveket – feltételezve, hogy éven túli az elhasználódás és a bekerülési érték 200 ezer Ft alatt van – a kis értékű tárgyi eszközök között, a 13. számlacsoportban és a K6. Beruházások rovaton számoljuk el, majd ezzel egyidejűleg történik a 100%-os terv szerinti értékcsökkenési leírás? Amennyiben az elhasználódás éven belüli, akkor a dologi kiadások (K3. rovat) között történik az elszámolás? Az általunk leírtak helytállóak? Szeretnénk kérni a könyvtári könyvek beszerzésének mint gazdasági esemény számviteli elszámolásának levezetését.

Kérdés: A 2016. évi költségvetésről szóló 2015. C. törvény 2. számú mellékletének V. beszámítás, kiegészítés fejezete 5. A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok nb) pontjában szereplő "a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére" keretében milyen költségek számolhatók el? Csak kis értékű dologi, vagy beruházás, felújítás?

Kérdés: Egy 2014 előtt beszerzett eszközön beruházást végeztünk. Az eszközt a régi szabályok szerint az 5-ös számlaosztályon belül költségként számoltuk el, valamint a kis értékű eszközök között mennyiség és érték szerint analitikus nyilvántartásba vettük. 2016. évi beruházást miként aktiválhatjuk arra a 2014 előtt beszerzett eszközre, ami nem az 1-es számlaosztályban van nyilvántartva?

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?

Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?