506 talált állásfoglalás az étkeztetés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervként vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, áfa visszaigénylése, illetve fizetése arányosítással történik a gyermekétkeztetésre, valamint ingatlan- és gépjármű-bérbe­adásra vonatkozóan. A felújítási, karbantartási, üzemeltetési feladatainkat saját intézményeink részére, nem üzleti jelleggel végezzük, az áfát ráfordításként könyveljük. A beszállító vállalkozásokhoz milyen nyilatkozatot kell tenni a fordított adózásra vonatkozóan, azaz követelhető-e tőlünk az adó megfizetése fordított adózás alá eső termékek vásárlása, illetve szolgáltatások igénybevétele esetén, ha azokat közfeladatok ellátására és nem vállalkozási célra kívánjuk felhasználni?

Kérdés: Fogyatékosok otthonában működő saját konyha biztosítja az ellátottak étkeztetését. Emellett elhordással étkezési lehetőséget biztosít külső igénybevevők számára is. A konyhával kapcsolatos kiadások áfáját arányosítással igénylik vissza. A konyhára mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt termékek (zöldségfélék, tojás) után felszámított kompenzációs felár teljes egészében levonásba helyezhető-e, vagy arányosítással vehető figyelembe az áfa fizetésekor?

Kérdés: A jelenleg az önkormányzat által működtetett főzőkonyhát 2015. január 1-jétől ki szeretnénk adni külső vállalkozónak üzemeltetésre. A konyha 4 gazdálkodónak nyújt szolgáltatást: a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, az idősek otthonának és az óvodának. Ha egyenként a szolgáltatás nettó értéke, amelyet a külső vállalkozó nyújt, nem éri el a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó közbeszerzés nemzeti értékhatárát, kell-e közbeszerzési eljárást lebonyolítani?

Kérdés: Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, mely a gyermekétkeztetést biztosítja. Ennek havi összege kiszámlázásra kerül az önkormányzat részére. Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében konyhakerti terményeket termelt, melyet szeretnénk az étkeztetés során felhasználni. Milyen módon lehetséges ez?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.

Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?