216 talált cikk az Európai Unió kifejezésre

Kérdés: Községi önkormányzat magánszemélytől szeretne szőlőt vásárolni, az eladónak nincs őstermelői igazolványa, megtehetjük-e, milyen bizonylatot kell mellékelni?

Kérdés: Önkormányzatunk HEFOP-pályázatot nyert. Feltétel volt, hogy a projekttel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket elkülönített bankszámlán (költségvetési elszámolási számla alszámlája) bonyolítsuk. A pályázattal kapcsolatos készpénzben történő pénzforgalom elkülönítésének érdekében kötelező vagy javasolt-e elkülönített pénztárat (311. alábontása) is létrehozni?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar-szlovák határ mellett fekszik, és egyik beruházásunkhoz szeretnénk onnan alapanyagot beszerezni. Kérdésünk az lenne, hogy a szlovák fél mint eladó által kiállított számlának milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, ha külföldi fizetőeszközben állítják ki, illetve nálunk mint vevőnél az elszámolása hogyan történik, illetve milyen árfolyamon?

Kérdés: Költségvetési szervként európai uniós pályázaton nyertünk, de van egy támogatásban részesülő partner is, aki rajtunk keresztül bonyolít mindent. Az elszámolás utófinanszírozással történik, a támogatási szerződés szerint a nettó összeg 95 százalékig a támogatott fizeti az 5 százalék önrészt, valamint a teljes áfát, mivel azt vissza kell igényelni. Hogyan kell az alábbi gazdasági eseményeket könyvelni? Elkülönített számlára (35261-K?) megérkezik a támogatás a főtámogatott és támogatásban részesülőknek. A támogatásból a felügyeleti (mint számfejtő) hely részére át kell adni a megbízási díjat és azok járulékait, hogyan kell ezt a könyvelésben kezelni? Ők egy másik költségvetési szerv, előirányzat-átadás történik? Vannak olyan kifizetések, melyek nem az elkülönített számlán bonyolódnak (elszámolható-e pl. a telefonköltség egy része a pályázattal kapcsolatos kiadásokban), utólag megérkezik a támogatás erre a költségre, milyen rendezési és könyvelési kötelezettség van? A tárgyieszköz-beszerzésnél a támogató a fentiek szerint (95 %-ot) fizet a szállítónak, nálunk a maradék jelentkezik a pénzforgalomban.

Kérdés: Közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatban: – A módosított pénzforgalmi szemléletű könyvelés miatt van-e kötelező megfeleltetés a továbbszámlázott kiadások és bevételek között, vagyis tárgyévi továbbszámlázott kiadással szemben csak tárgyévi továbbszámlázott bevétel lehet? – A 914. Továbbszámlázott szolgáltatások bevétele számlára kell könyvelni az összes tárgyévben befolyt bevételt, függetlenül attól, hogy tárgyévi, illetve előző évi továbbszámlázott kiadás megtérítéséről van szó? – Ha előző évben továbbszámlázott kiadás térül meg a tárgyévben, akkor esetleg a 91229 Egyéb sajátos bevétel teljesítése számlára könyvelendő?

Kérdés: 1. Európai Unión kívüli szolgáltatások számláiban (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? 2. Európai Unión belülről származó, már áfát tartalmazó, illetve áfát nem tartalmazó számlákon (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? Amennyiben igen, akkor milyen kulccsal és mely soron kell szerepeltetni az adóbevallásban?

Kérdés: 2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Uniós pályázat alapján (melyet a Mobilitas kezel), az Európai Önkéntes Szolgálat keretében fogadtunk egy lengyel önkéntes diáklányt. Uniós előírás alapján 150 euró/hó (39 300 Ft/hó) étkezési költséget, 120 euró/hó (31 440 Ft/hó) zsebpénzt, valamint 6900 Ft utazási bérletet (budapesti helyi közlekedés) kell fizetnünk elszámolási kötelezettség nélkül. Kérjük, szíveskedjenek közölni, hogy fenti kifizetések adómentes költségtérítésnek minősülnek-e!

Kérdés: Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik. Megtehetjük-e, hogy pl. ápolót, mentálhigiénés asszisztenst, takarítót határozott időre foglalkoztatunk? Egy-egy szerződést 6 hónapra kötnénk, melyet szükség esetén többször meghosszabbítunk, de az 5 évet nem meghaladóan. Helyes az eljárásunk? Nyugdíjas munkavállaló esetében is alkalmazható ez az eljárás?