193 cikk rendezése:
181. cikk / 193 Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei
Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
182. cikk / 193 Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
183. cikk / 193 Gyermekfelügyelő éjszakai pótléka és szabadsága
Kérdés: A közalkalmazott munkaköri feladata: a pedagógus munkáját segítő gyermekfelügyelő munkaideje állandóan este 10-től reggel 6-ig tart, iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi. Jár-e neki éjszakai pótlék a besorolási bérén felül? A téli, tavaszi, nyári szünetekben ő hogyan dolgozik, hogyan jár részére a szabadság (mint a pedagógusnak, vagy mint egyéb, nem pedagógus munkakörbe besorolt technikai közalkalmazottnak)?
184. cikk / 193 Nemzetközi támogatás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a Számlakerettükör 3613-3616. Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számláit, valamint a 66. számlacsoport számláit?
185. cikk / 193 Államháztartási támogatások levonási tilalma
Kérdés: Mit jelent az Áfa-tv. által emlegetett államháztartási támogatás, amire levonási tilalom vonatkozik? Idetartozik-e az önkormányzati támogatás? Mely időszakban érvényesül a levonási tilalom?
186. cikk / 193 Magánszemély jövedelme PHARE-forrásból
Kérdés: Intézményünk részt vett egy PHARE-forrásból finanszírozott kutatási programban. A kutatási munka befejeződött, és most a programban munkát végző kutatóknak járó összeg kifizetése előtt állunk. Nem tudjuk azonban eldönteni azt, hogy ez az összeg adómentesen kifizethető-e, vagy le kell-e vonni az adóelőleget belőle.
187. cikk / 193 Kutatás-fejlesztés céljára adott minisztériumi támogatás áfája
Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?
188. cikk / 193 Külföldi megrendelőnek végzett szakértői tevékenység adózása
Kérdés: Intézetünk laboratóriumában külföldi megrendelők (német, osztrák) számára is végzünk termékbevizsgálást, mellyel kapcsolatos számláinkon áfát is felszámítunk. Kérdésünk, hogy ez helyes-e, és van-e ebben változás a 2004. május 1-jét követően életbe lépett szabályok alapján?
189. cikk / 193 Európai Uniós Keretprogram költségvetéséből származó támogatások adókötelezettsége
Kérdés: Milyen áfarendelkezések vonatkoznak az EU 5. és az EU 6. Keretprogramra? Ez államháztartási támogatás-e, így az arányosítási kötelezettséget hogyan érinti a folyósításuk? Visszaigényelhető-e az abból finanszírozott áfa?
190. cikk / 193 EU-tisztviselő Közösségtől származó jövedelmének adózása
Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.
