200 cikk rendezése:
161. cikk / 200 Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv átszervezése
Kérdés: Egy önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervét (ÁMK) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé kívánja átszervezni. Megteheti-e ezt a 2008. szeptember 1.-2009. június 15. közötti időszakban, a 2008. december 31-i időpontot választva?
162. cikk / 200 Önkormányzat sorozatos jellegű telekértékesítései
Kérdés: Önkormányzatunk nem adóalanyként építési telkeket értékesít sorozatos jelleggel. – Hogyan vonatkozik rá az Áfa-tv.? – Ha be kell lépni az áfakörbe, az önkormányzat szolgáltatásból származó bevétele is adóköteles lesz-e? – A közműberuházás áfája levonható-e, és milyen arányban oszlik szét a telkekre? – A későbbi években értékesített telkeknél a közműberuházás áfája elszámolható-e?
163. cikk / 200 Alanyi adómentesség, kutak helyreállítása
Kérdés: Egy gazdasági társaság által végzett építkezések során a tulajdonunkban lévő vízműrendszerhez tartozó víznyerő kutak ivóvízbázisa szennyezetté vált. Annak érdekében, hogy azt a jövőben is hasznosítani tudjuk, víztisztító berendezéseket kellett beszereznünk. Az építkezést végzővel abban állapodott meg az önkormányzat, hogy támogatásként folyósítja a beszerzés ellenértékét. A megállapodás azt a kikötést tartalmazza, hogy az önkormányzat köteles a beszerzést végrehajtani, amelyet követően – változatlan áron – számlázni köteles a gazdasági társaságnak. Az önkormányzat nem minősül adóalanynak, az Áfa-tv. 188. § (1) bekezdésében foglaltak szerint alanyi adómentes. A beruházás 20 millió forint értékben történik. Kérdésünk: vajon adóköteles szolgáltatást végez-e az önkormányzat akkor, ha egy ilyen szolgáltatást leszámláz?
164. cikk / 200 Munkahelyről való igazolatlan távollét
Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a közalkalmazott munkavállaló nem jelenik meg munkaidejében a munkahelyen, és távolmaradásának okáról nem értesíti a munkáltatót, illetve a munkáltató érdeklődésére sem igazolja a keresőképtelenségét?
165. cikk / 200 Öregségi nyugdíj – felmentés
Kérdés: Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?
166. cikk / 200 Feladatok kiszervezése nonprofit korlátolt felelősségű társaságba – közalkalmazotti jogviszony megszűnése a Kjt. 25/A. § alapján
Kérdés: Az előzetes információk alapján a továbbiakban egy nonprofit kft. fogja üzemeltetni a városi sportcsarnokot. Amennyiben a közalkalmazott dolgozó úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja elfogadni a kft.-ben felajánlott ugyanazon munkakört és bért, kötelező-e kifizetni a végkielégítést és a felmentést, vagy csak a végkielégítést (Kjt. 25/A. §)?
167. cikk / 200 Jubileumi jutalomra való jogosultság elévülése
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléga 2004. június 21-én vált jogosulttá a 30 éves jubileumi jutalomra, amelynek kifizetésére azonban nem került sor. A dolgozó ez ellen nem élt kifogással, egészen 2007 szeptemberéig. Ekkor kérte, hogy a korábban esedékessé vált jubileumi jutalmat fizessük ki részére, és arra hivatkozott, hogy a Munka Törvénykönyve alapján, a hároméves elévülési idő leteltét követően további 6 hónapig még érvényesítheti igényét. Ki kell-e részére fizetni a 2004 júniusában ki nem fizetett jubileumi jutalmat?
168. cikk / 200 Ingatlanok, gépek stb. bérbeadásából származó bevétel tervezése és elszámolása
Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!
169. cikk / 200 Pénzkezelés személyi feltételei
Kérdés: A hivatalunkban működő belső ellenőrzés megkifogásolta, hogy a pénztáros a napi kifizetéseihez szükséges készpénzt maga veszi fel az OTP-ből, és fizeti be tulajdonképpen saját magának a pénztárba. A létszámleépítések miatt lettünk rákényszerítve erre a megoldásra, ami az ellenőr szerint összeférhetetlen. Ha valóban az, milyen jogszabályban van ez rögzítve?
170. cikk / 200 Pályázatok készpénzforgalmának elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk HEFOP-pályázatot nyert. Feltétel volt, hogy a projekttel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket elkülönített bankszámlán (költségvetési elszámolási számla alszámlája) bonyolítsuk. A pályázattal kapcsolatos készpénzben történő pénzforgalom elkülönítésének érdekében kötelező vagy javasolt-e elkülönített pénztárat (311. alábontása) is létrehozni?
