Találati lista:
1. cikk / 29 Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés
Kérdés:
Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?
2. cikk / 29 Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek
Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
3. cikk / 29 Intézményi kintlévőség behajtása
Kérdés: Milyen lehetősége van az intézménynek, ha a szolgáltatási díját (pl. bölcsődei gondozási díj, étkezési díj) nem fizetik meg? Mi ennek a menete?
4. cikk / 29 Szolgálati lakás közös költsége
Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
5. cikk / 29 Nem fizet a bérlő
Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?
6. cikk / 29 Végrehajtáshoz való jog elévülése
Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
7. cikk / 29 Elévült kötelezettség
Kérdés: Önkormányzatunk jelenleg is nyilvántart egy 2013. évi szállítói kötelezettséget. A szállítói partner egyik évben sem küldött fizetési felszólítást és egyenlegközlőt sem. Elévülésre hivatkozva kivezethetjük-e a könyveinkből a tartozásunkat? Milyen dokumentumok szükségesek ehhez?
8. cikk / 29 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
9. cikk / 29 Vevőkkel szembeni követelések leltározása
Kérdés: Önkormányzat és költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában rendelkezhet-e akként, hogy a vevők leltározása vonatkozásában pl. számlánként 100 000 forint felett küldi ki az egyenlegközlőt, 100 000 forint alatt pedig a nem vitatott, tehát befogadott számla másolatát helyezik a leltári dokumentumok közé?
10. cikk / 29 PDF-számla befogadása
Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?
