Elévült kötelezettség

Kérdés: Önkormányzatunk 2011. évben szolgáltatást vett igénybe, amit nem fizettünk meg. Az évek alatt a szolgáltatást nyújtó (szállító) sem kérte semmilyen formában (fizetési felszólítás) az ellenértéket. 2017-ben elévült kötelezettségként kivezethetjük-e a könyveinkből? Ha igen milyen bizonylat szükséges hozzá? Szükséges-e képviselő-testületi döntés, vagy elég egy tájékoztatás a testület részére? A könyvelése a 9244 "Más különféle eredményszemléletű bevételek" számlával szemben történik a pénzügyi számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] A 2011-ben igénybe vett szolgáltatás már elévült, ha azt a szolgáltató nem követelte. A Ptk. szerint az általános elévülési idő 5 év. Nincs olyan jogszabály, ami alapján testületi döntés lenne szükséges a kötelezettség kivezetéséhez, de ezt az önkormányzat SZMSZ-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Jegyző munkáltatója, munkaügyi per indítása jegyző által

Kérdés: A jegyzőnek ki a munkáltatója? Amennyiben a jegyző munkaügyi bíróságon pert kíván indítani a felmentése tekintetében, kit perelhet (önkormányzatot, polgármestert/polgármestereket, közös hivatalt)?
Részlet a válaszából: […] A jegyző abban a sajátos helyzetben van, hogy egyrészt munkavállaló, másrészt munkáltatói jogköröket is gyakorol, illetve vezeti az önkormányzat szervét, a polgármesteri hivatalt, illetve közös önkormányzati hivatalt.Különbséget kell tenni a munkáltatói jogkört gyakorló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Leltárhiány megtérítése

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Év végével leltárhiány került megállapításra, melyet szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. A?nyilvántartásunkban nettó értéken szerepelnek a készletek. A számlát nettó értékben áfa nélkül, nettó értékben áfával, vagy felbruttósított nettó értékben állítsuk ki?
Részlet a válaszából: […] A leltárhiány megtérítése esetén a munkavállaló kártérítést fizet a munkáltató részére, melyről számlát nem lehet kiállítani, tekintettel arra, hogy a kártérítés nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A kártérítés – annak összegétől függően – írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] A 328/2011. (XII. 29). Korm. rendelet 16. §-a úgy rendelkezik, hogy a személyi térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – ha a települési önkormányzat vagy a megállapodás másként nem rendelkezik -a) bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Bérletidíj-hátralék érvényesítése

Kérdés: Az önkormányzat hogyan, milyen eljárás keretében tudja behajtani egy nonprofit kft.-től a nagy összegű bérletidíj-hátralékot?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat fizetési meghagyásos eljárás és/vagy peres eljárás útján, illetve végrehajtási eljárásban érvényesítheti a követelését, melyekhez célszerű ügyvéd vagy jogtanácsos közreműködését igénybe venni. Lényeges, hogy mindezeket megelőzően szabályszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Hivatali autó vezetésével össze­- függésben kiszabott közigazgatási bírság

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
Részlet a válaszából: […] A Kktv. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel – többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Illetményelőleg-tartozás

Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelés fogalmát az Áhsz. 1. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerintBehajthatatlan követelésa) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkabér-követelés elévülése

Kérdés: Mikor évül el a munkavállaló munkabér-követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató több mint öt éve a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 286. §-a értelmében a munkajogi igény három év alatt évül el.A munkaviszonyból származó igény elévülésének magyarázataként egy neves munkaügyi szakíró egyik tanulmányában említi meg, hogy "aki igényét hosszú időn keresztül nem érvényesíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Fizetési határidő

Kérdés: Hogyan történik a fizetési határidő szabályos meghatározása a számlán (8 banki nap, naptári nap, munkanap)?
Részlet a válaszából: […] A fizetési határidő nem kötelező eleme a számlának. A számlát kibocsátó döntése, illetve a felek megállapodásának kérdése, hogy szerepeltetik-e a számlán. A fizetési határidő meghatározása a felek megállapodásán múlik. A számlán feltüntetett fizetési határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Jegyző által át nem ruházható jogkör

Kérdés: Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete által ellátott feladatok tekintetében melyek azok az ügyek, amelyek aláírását a jegyző a kiadmányozás szabályozásakor nem adhatja át a gazdasági vezetőnek? Mi alapján lehet megállapítani, hogy például a Magyar Államkincstárhoz küldött havi elszámolások, jelentések esetében melyek azok, amelyeket a jegyzőnek kötelező aláírni, és melyek azok, amelyek aláírásával megbízható a gazdasági vezető?
Részlet a válaszából: […] A kiadmányozás egy olyan, már felülvizsgált végleges kiadmány, elintézéstervezet jóváhagyása, ahol az irat elküldhetőségének engedélyezése történik a kiadmányozásra jogosult személy részéről aláírása által. Az aláírási jogosultságnak megfelelően a kiadmány kézi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.