Találati lista:
271. cikk / 669 Jutalom közfoglalkoztatottnak
Kérdés: Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló részesülhet-e jutalomban?
272. cikk / 669 Megbízási díj és nyugdíj miatti kereseti korlát
Kérdés: Megbízási jogviszonyban dolgozom egy önkormányzatnál, és a megbízási díj 90%-a után fizetek járulékot és szja-t. 2018-ban mennyi lehet a keresetem? A megbízási díj teljes összegét kell figyelembe venni, vagy csak a 90%-os összeget, hogy ne lépjem át a minimálbér 18-szorosát?
273. cikk / 669 Falugondnok: minimálbér vagy garantált bérminimum
Kérdés: Gimnáziumi érettségivel rendelkező falu-gondnokot "C" fizetési osztályba sorolták. Elvégezte a munkakör betöltéséhez szükséges tanfolyamot, erről tanúsítványt állított ki a szervező. E képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, de álláspontunk szerint nem minősül szakképzésnek (nem OKJ-s képzés). A vonatkozó kormányrendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult. Fenti végzettségű falugondnok jogosult-e a garantált bérminimumra?
274. cikk / 669 Adatkezelési nyilvántartás (GDPR)
Kérdés: Hogyan kell elkészíteni az adatkezelési nyilvántartást, hogy az megfeleljen a GDPR követelményeinek?
275. cikk / 669 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Amennyiben a munkáltató a foglalkoztatottjai részére utazási költségtérítés címén a munkáltató nevére szóló számla ellenében a bérlet 100%-át téríti meg, akkor van-e lehetősége, és ha van, milyen esetekben a bérlet megvásárlását tanúsító számlán szereplő áfa összegének visszaigénylésére?
276. cikk / 669 Személyi finanszírozás
Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
277. cikk / 669 Családsegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott képesítési követelmény alóli felmentése
Kérdés: A családsegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére a garantált bérminimum lett megállapítva. Nevezett másodéves szociális munkás főiskolai hallgató. A bére helyesen van megállapítva, vagy részére meg kell állapítani a felsőfokú végzettség szerinti bért?
278. cikk / 669 Rendezvényszervezésről szóló számla elszámolása
Kérdés: Központi költségvetési szervnek milyen ERA-kódra kellene könyvelni a rendezvényszervezésről szóló számlát?
279. cikk / 669 Kjt. 25/A. §-a szerinti átadás esetén jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Önkormányzatunknál közalkalmazotti jogviszonyban álló (konyhai) dolgozók jogviszonyát a "törvény erejénél fogva" a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján 2016. december 31. napjával megszüntették. 2017. január 1. napjától a polgármesteri hivatal lett a foglalkoztatójuk, jogviszonyuk Mt. szerintire változott. Korábban az önkormányzatnál dolgozó megkapta a 25 éves jubileumi jutalmat, most viszont az Mt. szerint foglalkoztatott jogosult-e a 30 éves jubileumi jutalomra, illetve a többi dolgozó esetében is kifizethető-e a jubileumi jutalom a közeljövőben?
280. cikk / 669 Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások
Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
