669 talált cikk a foglalkoztatott kifejezésre

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 50. § (2) bekezdése alapján kiállított és az 53. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?

Kérdés: A központi költségvetési szerveknek 2006. évben mely bevételek után kell 5%-os befizetési kötelezettséget teljesíteniük?

Kérdés: Intézményünk (piac) reggel 6-tól 18-ig üzemel. A vagyontárgyak védelmét éjjeliőrök látják el, akik részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak. Egymást nem váltják. Munkaszüneti napon a piac nem üzemel, ilyenkor az éjjeliőrök egymást váltják: reggel 6-tól 18-ig, illetve 18-tól reggel 6-ig dolgoznak. Megilleti-e az éjjeliőröket a munkaszüneti napon végzett munkáért további illetmény, a havi illetmény mellett? Ha munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett a közalkalmazott, az aznapi munkáért a munkabérén felül távolléti díj is megilleti-e?

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?

Kérdés: Az iskolában foglalkoztatott nyugdíjas pedagógus egy önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja. Az első vagy az utolsó befizetéstől számított 3 év után veheti fel adómentesen a befizetett tagdíjat, valamint a hozzá kapcsolódó adójóváírást?

Kérdés: Egy intézmény a vezetőjének telefonköltségéből havi bruttó 10 000 Ft-ot és további 3 főnek a havi előfizetési díját vállalja át. Ez természetbeni juttatásnak minősül-e, és a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Három önkormányzatunk közösen foglalkoztat a községeinkben egy védőnőt, akinek a munkája ellátásához rendszeres gépjárműhasználatra van szüksége. Saját autóját használja az alkalmazott, melynek ellenszolgáltatására 500 km/hó mértékben állapítottak meg részére útátalányra való jogosultságot. E feltételek mellett a védőnőnek minden hónapban el kell-e számolnia a ténylegesen megtett kilométerekről – útnyilvántartás –, s ha igen, az aktuális km mennyisége befolyásolja-e az adott hónapra neki járó útátalány összegét? Tehát ha pl. 300 km-t utazik, akkor az ez után járó összeg illeti-e meg őt, illetve ha 525 km-t tesz meg, akkor az 500 km feletti részre is jár-e a költségtérítés?

Kérdés: Óvodai alkalmazott élelmezésvezetőként dolgozik, rendelkezik csecsemő- és gyermekgondozói oklevéllel, OKJ 54-es számú mérlegképes könyvelői végzettséggel, valamint OKJ 42-es számú élelmezésvezető bizonyítvánnyal. "E" fizetési osztályba van sorolva. Kaphat-e további szakképesítés után járó 5%-ot?

Kérdés: A többcélú kistérségi társulás több feladatot lát el utazó szakemberek segítségével, akik főállású munkavállalók a társulásban. Közülük többen a társuláshoz tartozó egyik településen laknak, ezért amikor a lakóhelyük szerinti településen látnak el feladatot, nincsenek gépjárművel kapcsolatos kiadásai. Hogyan lehet gépjárműköltség-térítést elszámolni abban az esetben, ha a központi irodába nem mennek be a szakemberek? Kiküldetésnek számít-e a településeken eltöltött idő (a munkaszerződésben van-e lehetőség változó munkahely meghatározására)? Kötelező-e 9 Ft/km amortizációs költségtérítés fizetése, vagy a munkáltató maga döntheti el 0-9 Ft-ig, hogy mennyit fizet?

Kérdés: Intézményünk néhány dolgozót részmunkaidőben foglalkoztat. A részmunkaidős alkalmazottak is ugyanazokra a juttatásokra voltak jogosultak az elmúlt években, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Így ők is kaptak étkezési juttatást, üdülési csekket. 2006. évtől adómentessé vált a helyi bérlet juttatása, így a lehetőségeinkhez képest a helyi bérlet megvásárlását is szeretnénk támogatni. Kérdésünk, hogy a 2006. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezésben meghatározott, az egyes adómentes juttatásokra vonatkozó 400 000 forintos korlátot a részmunkaidősök esetében a munkaidejükkel arányosan csökkentenünk kell-e?