1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?

Kérdés: Iskolánk részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Egyik dolgozónk az iskola részére szakmai anyagot vásárolt, a számla az iskola nevére, címére szólt. Előzetesen nem vett fel pénzt pénztárunkból, saját hitelkártyájával fizetett, így a számlán fizetési módként hitelkártya szerepelt. Az önálló intézmény visszautasította a számla lekönyvelését. Helyesen járt-e el? Ha igen – mivel a dolgozó felé a kifizetés megtörtént –, van-e megoldás a számla szabályszerű rendezésére, lekönyvelésére? Szakszolgálati dolgozóink ruházati költségtérítésben részesülnek, a ruházati költségtérítés összegét folyószámlájukra utaljuk. A felhasználásról az iskola nevére, címére szóló számlával számolnak el. Vásárlásaikat szívesen bonyolítják bankkártyával. Ebben az esetben jogszerű, szabályos fizetési mód-e a bankkártya?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola vagyunk. Egyik dolgozónk a munkakönyve szerint az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik: Mezőgazd. Tsz.: 1975. 06. 23.-1982. 09. 30. áthelyezéssel Önkorm. fenntartású iskola: 1982. 10. 01.-1986. 09. 30. áthelyezéssel Mezőgazd. Tsz.: 1986. 10. 01.-1991. 04. 30. munkaviszony megszűnt Munkanélküli-járadék: 1991. 05. 18.-1991. 09. 30. Önkorm. fenntartású iskola: 1991. 10. 01. – jelenleg is. A jubileumi jutalom megállapításánál jogviszonynak számít-e az 1975. 06. 23.-1986. 09. 30-ig terjedő időszak?

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézetnek akkor, ha az autópálya-matricát elszámolja abban az esetben is, amikor azt olyan gépkocsihoz vásárolják, amely az egyik munkatársnak a saját tulajdona, de hivatali célból is használja?

Kérdés: A hivatali személygépjármű üzemanyag felhasználásának normáját a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ban meghatározott alapnorma-átalány alapján számítjuk ki. Az alapnorma-átalány alkalmazása esetén lehetőség van-e a 2. számú melléklet 5/A. pontja szerinti légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén az 5. § szerinti korrekciós tényező alkalmazására?

Kérdés: A 77/1993. Korm. rendelet alapján a közalkalmazott jelenlegi besorolási osztálya "E" fizetési osztály, munkaköre gazdasági főelőadó, amelyhez mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik. Bemutatta főiskolai oklevelét, mely nevelőtanári diploma, ez alapján átsorolható-e "F" fizetési osztályba?

Kérdés: Pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozó esetében a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe vehető-e a 2001. 11. 02-től 2002. 04. 05-ig egy kft.-nél töltött munkaviszony?

Kérdés: Köztisztviselői rendeletünk 15. § c) pontja alapján a köztisztviselő részére rendkívüli pénzbeli szociális segély adható. A képviselő-testület ennek fedezetét minden évben a költségvetési rendeletben biztosítja. Adómentesen adható-e ez a juttatás? Milyen módon kell a juttatást elszámolni a dolgozónak? Milyen nyilvántartás és dokumentáció szükséges ehhez?