Találati lista:
21. cikk / 42 Eszközök átvétele más önkormányzattól
Kérdés: Jogszabály alapján önkormányzatunk tulajdonába kerültek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását szolgáló ingatlanok (közutak) más önkormányzat tulajdonából. A nyilvántartásba vételhez megkaptuk az ingatlanok vagyonkataszteri és tárgyieszköz-nyilvántartási kartonjait. Kérem, hogy a vagyon nyilvántartásba vételének teljes körű kontírozását megadni szíveskedjenek!
22. cikk / 42 Természetben kapott adományok elszámolása
Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
23. cikk / 42 Cégértékelés
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
24. cikk / 42 Szakmai anyag vagy üzemeltetési anyag beszerzése
Kérdés: Mindig nehézséget okoz számunkra annak eldöntése, hogy a beszerzett anyagokat a K311 vagy a K312 rovatra számoljuk-e el. Milyen szempontok szerint tudjuk besorolni egyik vagy másik rovatba? A K311 rovaton a jogszabály által felsorolt anyagokon túl mik számolhatók el, illetve a K312 rovaton történő elszámolásnál vannak-e a meghatározásra szempontok? A beszerzésnek milyen számviteli elszámolási lépései vannak?
25. cikk / 42 Ingyenes földhasználati jog alapítása
Kérdés: Önkormányzatunk ingyenes földhasználati jog alapítására kötött szerződést egy másik önkormányzattal. A szerződés arra irányul, hogy önkormányzatunk a másik önkormányzat tulajdonában levő földterületen (külterületi telek, önálló helyrajzi számmal) ingyenes földhasználatot kap, amelyre egy felépítményt épít, ami önkormányzatunk tulajdona lesz. Az ingyenes földhasználati jogot önkormányzatunk vagyonában milyen jogcímen és milyen értékben vegyük nyilvántartásba?
26. cikk / 42 Leltári többlet
Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó művelődési házunkban év elején leltároztunk, és a leltározáskor derült ki, hogy a leltárban valamilyen téves nyilvántartás miatt nem szerepelt egy szakkörökön használt, nagy méretű szövőszék, amit pár évvel ezelőtt vásároltunk. Így nincs leltárba véve. Hogyan szerepeltessük a könyveinkben, hogyan könyveljük le, és milyen értéken mutassuk ki?
27. cikk / 42 Sportpark létesítése
Kérdés: Önkormányzatunk "B" típusú sportpark létesítésére nyert pályázatot. Az építmény kivitelezését a vállalkozási szerződés és az együttműködési megállapodás alapján a Nemzeti Sportközpont intézte, tehát a számla is az ő nevére szólt. Az építmény elkészült, megküldték részünkre a számlamásolatot és az aktiválandó értéket. Az önkormányzatunk semmiféle támogatási szerződéssel nem rendelkezik, ami kimondaná, hogy ténylegesen milyen összeget nyert a pályázat keretein belül, nem mi fizettük a kivitelezői számlát, mivel nem közvetlenül közöttünk és a kivitelező között jött létre a szerződés. Önkormányzatunknak tehát ez idáig semmilyen könyvelése nem volt ezzel a pályázattal kapcsolatosan. Milyen könyvelési feladata van az önkormányzatnak ezzel a pályázattal összefüggésben? Kell-e támogatást könyvelni, vagy elegendő csak az elkészült építmény aktiválása? Az aktiválás milyen könyvelési tételekkel valósulhat meg?
28. cikk / 42 Licenc meghosszabbítása
Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
29. cikk / 42 Térítésmentes átadás
Kérdés: Önkormányzati alrendszer térítésmentesen átad befektetett eszközt saját fenntartójának, önkormányzatának. Miért kell a 412-es T oldalán könyvelnem az eszköz (nettó) értékét, hiszen az önkormányzatnál jelenik meg növekedésben és csökkenésben is az eszköz?
30. cikk / 42 Önkormányzat értékesítése saját konyha részére
Kérdés: A program elsődleges célja, hogy a saját konyhákat ellássa alapanyaggal. A termék előállítása önkormányzatnál történik, a konyhákat pedig januártól a hivatal üzemelteti, tehát a konyhára történő értékesítés esetén számlát kell kiállítani. A kérdés, hogy milyen áron? Elvileg piaci áron kellene értékesíteni (kialakult rendszer, hogy 3 közeli piacon lévő átlagárral számolnak), a konyhák azonban a termékeket közbeszerzési áron veszik be, vagyis annál magasabb áron nem vásárolhat. Sokszor a piaci ár magasabb, mint a közbeszerzésben megállapított ár, alkalmazható-e a közbeszerzési ár, vagy ragaszkodni kellene a piaci árhoz, de ebben az esetben a konyha tér el a számára engedélyezett ártól? Előző évben a konyhákat az önkormányzat üzemeltette, így érvényesült az a cél, hogy a konyhák ingyen jussanak a megtermelt terményekhez. Jelen felállásban ez a cél nem működik, hiszen szerintünk nem lehet ingyenes átadás más intézménynek, hacsak nem térítés nélküli átadásként kezeljük, és megfizetjük utána az áfát, de a konyhának akkor is bevételeznie kell a terméket valamilyen áron, hogy az élelmiszeralapanyag-költség teljeskörűen megállapítható legyen.
