Találati lista:
1. cikk / 65 Földterület használatának átengedése
Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodásért felelős, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság vagyunk. Társaságunk fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonban álló ingóságok és ingatlanok hasznosítása. Egy telekommunikációs cég adótornyot kíván létesíteni az önkormányzat tulajdonában álló egyik földterületen, amelynek használatáért a telekommunikációs cég díjat fog fizetni. A földterület, illetve a földterület egy részének rendelkezésre bocsátása ingatlan-bérbeadásnak tekinthető-e, függetlenül attól, hogy a szerződésben használati jog átengedéséről tervezünk megegyezni a céggel? Ha az előző tevékenység bérbeadásnak tekintendő, akkor az adóköteles vagy adómentes ügyletnek minősül? A telekommunikációs céget a megállapodás alapján annak időtartama alatt kizárólagos használati jog illeti meg a megállapodásban rögzített célra a rendelkezésére bocsátott földterület vonatkozásában.
2. cikk / 65 Művelődési központ átépítése
Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (művelődési központ és könyvtár) megállapodást kíván kötni egy piaci szereplővel, miszerint a cég az egyik helyiséget 25 millió forint értékben átépítené konferenciateremmé, ellenben annak eseti használatáért nem fizetne bérleti díjat a költségvetési szervnek. Hogyan alakul ebben az esetben az ellenérték egymás felé történő elszámolása, számlázása?
3. cikk / 65 Külföldi tanulmányi kirándulás
Kérdés: Iskolánkban a 12. osztályos évfolyam tanulói lengyelországi tanulmányi kiránduláson vesznek részt 2025 szeptemberében. Nem utazási irodán keresztül történik a kiutazásuk, hanem közvetlenül az intézményünk rendelné meg a szálláshely-szolgáltatást a lengyelországi hoteltől. Intézményünk nem rendelkezik EU-s adószámmal. Szükséges-e EU-s adószámot igényeljünk a szálláshely igénybevétele miatt?
4. cikk / 65 Földbérleti szerződésből származó bevétel
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója földbérleti szerződést kötött. Adómentesnek minősül-e egy 2025. 01. 01-től 2029. 12. 31-ig tartó földbérleti szerződésből származó bevétel, vagyis megfelel-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja szerinti azon feltételének, amely alapján akkor adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött szerződés alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri?
5. cikk / 65 Továbbszámlázott közüzemi költségek áfája
Kérdés: Önkormányzatunk közgyűlési határozatával úgy döntött, hogy az irányítása alá tartozó intézménye ("A" intézmény) – tagintézménye ("B" intézmény) által biztosított közfeladatok ellátását átadja egy nonprofit kft.-nek ("C" Kft.). A feladatok ellátására egyidejűleg ingyenes hasznosításba átad ingatlanrészt és ingóvagyon-elemeket (ingatlant) a "C" Kft.-nek azzal, hogy köteles az "A" részére egy irodát biztosítani. Az önkormányzati közgyűlés határozata szerint a hasznosítási idő alatt a "C" Kft. feladata az ingó-, ingatlanrész feladatával, működésével kapcsolatos valamennyi üzemeltetési feladat, fizetési kötelezettség. A közüzemekkel a "C" Kft. áll szerződéses kapcsolatban. A "C" Kft. a közüzemi költségek arányos részét továbbszámlázza az "A" intézménynek. Értelmezésünk szerint a továbbszámlázásnál a távhőszolgáltatás alapdíját 27%-os áfamértékkel kell továbbszámlázni, nem 5%-os áfával. A villanyszámla továbbszámlázásánál pedig annak adóalapjába beépülnek az áramszámlában a szolgáltató által számlázott, áfa hatályán kívüli díjak is. Helyes-e az értelmezésünk?
6. cikk / 65 Továbbszámlázott közüzemi díj áfája
Kérdés: Társaságunk vagyonkezelői használati jog alapján használ olyan ingatlant, ahol más intézmények is vannak az ingatlanban (szintén vagyonkezelői szerződés alapján). Az ingatlannak közművenként 1 mérőórája van (külön víz, villany, gáz), ami a társaságunk nevén van, és fizeti a számlákat a közműszolgáltatók felé. Szerződés alapján területarányosan számlázzuk tovább a közüzemi díjakat azoknak az intézményeknek, amelyek az ingatlant használják még rajtunk kívül. A közüzemi díjakat milyen áfakulccsal kell továbbszámláznunk ilyen esetben?
7. cikk / 65 Villamosenergia-hálózati csatlakozási díj elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat felújítást végez az egyik ingatlanán. A jövőbeli épület üzemeltetéséhez szükséges a meglévő ampert bővíteni, amelyhez a villamosenergia-szolgáltató a csatlakozási díjat (hálózatra) és a mérőszekrény díját kiszámlázta az önkormányzat részére. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!
8. cikk / 65 Önkormányzati sportlétesítmény hasznosítása
Kérdés: Egy helyi önkormányzat a tulajdonában álló sportlétesítményeket a következők szerint hasznosítaná. Az önkormányzat egy társaságnak ("A" társaság) adóalapot képező ellenérték fejében hasznosítási jogot engedne. E hasznosítási jog keretében az "A" társaság saját nevében kötne szerződéseket (bérbeadás, jegyértékesítés), melyekből saját bevételt szerezne. Az önkormányzat a sportlétesítmények üzemeltetésével, működtetésével egy másik társaságot ("B" társaság) bízna meg. A "B" társaságnak nem lenne hasznosítási joga, feladata kizárólag a sportlétesítmények üzemeltetése (takarítás, őrzés, karbantartás stb.). A sportlétesítmények fenntartási költségei (pl. a közüzemek díjai) is a "B" társaságot terhelnék. A "B" társaság a fenntartási szolgáltatásról adóval terhelt számlát bocsátana ki az önkormányzat felé. A fenntartási szolgáltatásának árába/díjába költségként beépítésre kerülnének a fenntartási költségek, valamint a közüzemi költségek is. Az önkormányzat levonhatja-e a "B" társaság által rá átterhelt előzetesen felszámított adót, illetve a "B" társaság levonhatja-e a tevékenységéhez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adót?
9. cikk / 65 Ingatlan vagyonkezelésbe adása
Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?
10. cikk / 65 Önkormányzati támogatások adózása
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
