321 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: Az adófolyószámla kézhezvételekor meglepetéssel tapasztaltuk, hogy késedelmi pótlékot számítottak fel társaságunk részére. Valamennyi kötelezettségünknek határidőben eleget tettünk, így érthetetlen volt a felszámítás. Az egyeztetéskor kiderült, hogy a határidőben megadott átutalási megbízásunkat a bank adminisztrációs hiba miatt csak késve teljesítette. Mi úgy jártunk el, ahogy az tőlünk elvárható volt, szerintünk nem jogos a pótlék felszámítása, de az adóhivatal nem fogadja el álláspontunkat.

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban belső ellenőri területen dolgozom, államigazgatási főiskolai végzettséggel és felsőfokú szakközgazdász oklevéllel rendelkezem. 2005. februárban felvettek a belső ellenőrök névjegyzékébe. A munkáltatóm írásban felszólított, hogy 2006. december 31-éig szerezzem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, mert ennek hiányában nem tud belső ellenőrként alkalmazni. Beírattak a képzésre, melyet jelenleg is végzek, de a képzés költségeinek csak a felét téríti meg a munkáltató. Kell-e egyáltalán járnom mérlegképes tanfolyamra? Ha-a munkáltatóm kötelezett a tanfolyam elvégzésére, van-e valamilyen jogalapja annak, hogy a tanfolyam fele költségét velem fizettessék meg? Hová fordulhatok gyors jogorvoslatért?

Kérdés: A közalkalmazott 1981. január 1-je óta dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban. A 25 éves jubileumijutalom-jogosultság (kifizetés) időpontja 2005. december 31-e vagy 2006. január 2-a?

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: A költségvetési szerv 2005. március hónapban munkáltatói döntéstől függő, 2005. január 1-jéig visszamenőleges hatályú illetményfejlesztést hajtott végre. Az illetménykülönbözetet a munkáltató a március havi bérrel együtt számfejtette. A Kjt. 68. §-a alapján a különjuttatás január hónapban kifizetésre került. Lehet-e visszamenőlegesen érvényesíteni a január 16-át követően megállapított illetményfejlesztést a különjuttatásnál?

Kérdés: Az I-es besorolású köztisztviselőnek elő lett írva a közigazgatási szakvizsga letétele 2004. július 1-jéig, de azt csak 2004 novemberében teljesítette. 2004. július 8-án fizetési fokozatot váltott volna, de nem kapta meg. Ebben az esetben mikor kell fizetési fokozatot váltani, újból be kell sorolni? Ha igen, milyen dátummal? Esetleg azzal a nappal, amikor a közigazgatási szakvizsgát megszerezte?