442 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Több dolgozónk vett igénybe adókedvezményt az elmúlt években befektetési adóhitel címén. Ha az idén visszafizetik, milyen feltételekkel tehetik meg azt?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy munkabérelőleg kifizetése esetén adókötelezettség terheli-e a munkavállalónkat arra tekintettel, hogy a megszerzett összeg után nem fizet kamatot.

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk korábban hosszú lejáratú értékpapírt vásárolt azzal a céllal, hogy rendszeres jövedelemre tegyen szert. A közelmúltban likviditási gondjaink keletkeztek, és beváltottuk (eladtuk a pénzintézetnek) értékpapírjainkat. A pénzintézet által kiállított bizonylaton a vételár mellett kamatösszeg és árfolyamveszteség szerepelt. Hogyan kell ezt könyvelni, hogy helyesen járjunk el?

Kérdés: Egyetemi oktató vagyok. 2004. március hónapban a Sulinet program keretében vásároltam 52 ezer forintért egy nyomtatót. Ebben az évben még szükségem lesz néhány számítástechnikai eszközre, mert a régiek már használhatatlanok. Tekintve, hogy az említett vásárlással nem merítettem ki a maximálisan érvényesíthető 60 ezer forintos kedvezményt, szeretném tudni, hogy a 2004. július 1-jétől megváltozott törvényi rendelkezések szerint jogosult leszek-e a további vásárlásaim után is kedvezményt érvényesíteni. Lehetséges-e, hogy aki a június 30-ig hatályos rendelkezés alapján kívánja a kedvezményt igénybe venni, az az új, 2004. július 1-jétől hatályos szabályok alapján már nem is jogosult a kedvezményre? Úgy tudom, hogy az új feltételek szerint a kedvezmény csak egy bizonyos jövedelemnagyságig jár. Az én éves jövedelmem várhatóan ebben az évben sem éri el a 3 millió forintot.

Kérdés: Intézményünkhöz egyre gyakrabban érkezik nem magyar nyelvű számla. Felhívásunkra a szállítók egy része küld magyar nyelvű számlát, mások erre nem hajlandóak. Tudomásom szerint a bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani. Amennyiben le kell fordíttatni a bizonylatot, azt kell-e hitelesíttetni? Hogyan kell helyesen eljárni?

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységgel kapcsolatban a fizetés teljesítéséhez az eladó számviteli bizonylatot küldött, amelyet nem bélyegzett le és nem írt alá. A költségvetési szerv az ilyen bizonylatot hitelesnek tekintheti-e?

Kérdés: A parkolóautomaták által kibocsátott parkolójegyekről utólag kérjük meg a számlát. A postaköltség ugyanannyi, mint a parkolójegy ára, és jelentős adminisztrációval, nyilvántartással jár. Költségvetésünk évek óta szűkre szabott, 2004-től pedig újra megszorítások várhatók. Miért nem fogadhatjuk el a parkolójegyet a menetlevél csatolásával, bár tudjuk, hogy ez nem felel meg a Szt. előírásainak?